Csach Gábor (Fidesz) közölte: a névváltoztatások hivatalosan 2009. február elsején lépnek életbe, de a táblákat már január 29-én, a Legbátrabb város ünnepén felavatják. Az I. világháború után a balassagyarmati polgárok, vasutasok és diákok 1919. január 29-én fegyvert fogtak, és kiverték a megszálló cseh katonaságot, elérve ezzel, hogy Balassagyarmat Magyarország része maradt.
Az Országgyűlés emiatt 2005-ben adományozta a városnak a Civitas Fortissima, azaz a Legbátrabb város címet. Január 29-e 1998 óta Balassagyarmat hivatalos ünnepe. Csach Gábor elmondta: a főtér 1930-tól a II. világháború végéig Horthy Miklós, illetve 1944-ben két hónapig Szálasi Ferenc nevét viselte, majd 1946-ban a semleges névválasztás jegyében kapta a Köztársaság tér elnevezést. Hozzátette: Huszár Aladárról, az egykori honmentő városparancsnokról a jelenlegi Böjtös Sándor utcát nevezik el. Böjtös Sándor a Munkásőrség alapító tagja volt, és a mai Balassagyarmaton ez az utolsó olyan utcanév, amely őrzi a diktatúra közterület-elnevezési gyakorlatát – mondta. Az utca új névadója, Huszár Aladár vármegyei főjegyző, majd Budapest főpolgármestere volt, aki nyilvánosan fellépett a nyilas rémuralom ellen, és 1945 februárjában a dachaui koncentrációs táborban halt meg – tette hozzá.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.