Elfogadta az Európai Parlament az unió jövő évi költségvetését

Elfogadta az Európai Parlament (EP) az Európai Unió jövő évi költségvetését csütörtökön. Ezzel az emeléssel az EP csak mérsékelni tudta a költségvetés megfaragásának szándékát – véli Surján László, a költségvetés néppárti felelőse.

Az Európai Parlament (EP) csütörtökön Strasbourgban elfogadta az Európai Unió jövő évi költségvetését. A kiadások oldalán 116,1 milliárd eurós büdzsében a korábban javasoltnál több jut a növekedés, a kohézió, a versenyképesség és a foglalkoztatás támogatására. A tervezett kiadások összege közel 2 milliárd euróval több, mint amit a tagállamok kormányainak tanácsa szánt eredetileg a közösségi célokra.

Surján: Az EP csak mérsékelni tudta a költségvetés megfaragásának szándékát

„Ezzel az emeléssel az Európai Parlament csak mérsékelni tudta a költségvetés megfaragásának tanácsi szándékát. A tagállamok – köztük Magyarország is – évről évre nem élnek az uniós költségvetés adta lehetőségeikkel és nem tudják maradéktalanul felhasználni a felzárkóztatásukra szánt kereteket. A 2008-as költségvetésből például 4,5 milliárd eurót nem sikerült lehívniuk, így a 2009-es költségvetésben az Európai Bizottság már be sem tervezte ezeket a felzárkóztatásra szánt összegeket, a tanács pedig még a tervezetet is tovább csökkentette” – szögezte le Surján László a hír kapcsán. A költségvetés néppárti felelőse úgy véli: ilyen körülmények között komoly eredmény az Európai Parlament 2 milliárd eurós emelése, amelyből 300 millió euró a strukturális alapoké. Surján László szerint napjainkban a gazdasági válság miatt központi kérdés az uniós polgárok biztonsága. Ez a biztonság jelenti egyrészt a versenyképesség, az innováció, a kis és közepes vállalkozások fokozottabb támogatásán keresztül a munkahelyek megőrzését és a gazdasági növekedés segítését – tette hozzá Surján.

Másrészt ide sorolható az energiabiztonságra, ezen belül is a Nabucco-projektre, az élelmiszerbiztonságra, a külső határok erősítésére fordított keretek növelése Surján szerint. A politikus úgy véli, a 2008-as uniós költségvetés végrehajtása és a 2009-es költségvetési tervezés világossá tette: az Európai Uniót fel kell készíteni arra, hogy gyorsabban reagáljon a gazdasági válsághoz hasonló kihívásokra; valamint lényegesen egyszerűsíteni kell a felzárkóztatási keretekhez való hozzáférést. Surján László elítélte azon tagállamok gyakorlatát, amelyek „az unió által meg nem követelt, mesterséges akadályokat is állítanak a pályázók útjába”. Véleménye szerint tűrhetetlen, hogy „Magyarországon olykor a vállalkozásoktól 70 százalékos önrészesedést követelnek, pedig csak 30 százalék az uniós előírás”.

(MTI/MNO)