Az elmúlt hét legfontosabb hazai eseményeként októberhez hasonlóan, a megkérdezettek fele nevezett meg a pénzügyi válsággal kapcsolatos történést november közepén. Az elmúlt hónaphoz hasonlóan novemberben is a megkérdezettek háromnegyede válaszolta azt, hogy érdeklődéssel követi a világban tapasztalható hitelválságról szóló híreket (+2 százalékpont), bár ezen belül továbbra is kisebbségben vannak a kiemelkedő érdeklődést mutatók. Az átlagosnál is erősebb érdeklődést mutatnak a téma iránt a diplomások, a férfiak és a 35-54 év közöttiek – gyakorlatilag ugyanazok a csoportok, amelyekre ez egy hónappal ezelőtt is igaz volt.
A válság valós, az emberek életét közvetlenül is befolyásoló hatásainak erősödését jelzi, hogy 17 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik beszámolnak kisebb-nagyobb személyes érintettségről (61 százalék), ugyanakkor 7 százalékponttal csökkent azoké, akik még semmilyen személyes hatását nem érzékelték az elmúlt hónapok történéseinek (35 százalék). A pénzügyi-gazdasági krízis következményeit érzékelők csoportja együttesen immár a teljes felnőtt lakosság egyharmadát teszi ki (ebből 12 százalék az, akit bevallása szerint már nagymértékben érintett a válság). Különösen a középkorúak (35-54 évesek) érzik magukat az átlag feletti mértékben érintettnek.
Évekig tartó válságra számítanak
A vizsgálatból kiderül, hogy egyre többen számolnak azzal, hogy a következő hónapokban már személyes életükre is valamilyen hatással lesz a válság, a személyes életükre gyakorolt nagymértékű hatást prognosztizálók aránya pedig 15-ről 25 százalékra emelkedett egy hónap alatt. A válaszolók egynegyede mondható bizakodónak, vagy legalábbis nincs kiforrott véleménye a jövővel kapcsolatosan, ugyanakkor a jövővel kapcsolatos pesszimizmus tekintetében is a középkorúak, illetve a faluhelyen élők emelkednek ki az átlagból.
Novemberben már a választópolgárok közel kétharmada tartotta valószínűnek, hogy egy évekig elhúzódó gazdasági világválság következik, melynek Magyarországon is súlyos következményei lesznek (64 százalék, +9 százalékpont). Az átlagosnál jobban nőtt a pesszimisták aránya egy hónap alatt a felsőfokú végzettségűeknél (+11 százalékpont), az alapfokú végzettségűeknél (+16 százalékpont) és az 55 évnél idősebbek csoportjában (+14 százalékpont) is.
Aggódnak a devizahitelesek
A megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy neki, vagy a vele egy háztartásban élőknek van deviza alapú hitelük. Erről a csoportról azt lehet mondani, hogy az átlagosnál 10 százalékkal nagyobb intenzitással figyelik a válsággal kapcsolatos híreket, háromnegyedüket legalább kismértékben érintették már a válság következményei és az átlag feletti arányban valószínűsítik ugyanezt a jövőre vonatkozóan is (37 százalékukat nagymértékben fogja érinteni a válság). Ugyanakkor ez a csoport sem pesszimistább a társadalom többi részénél a tekintetben, hogy várható-e elhúzódó válság, sőt a devizahitelesek között valamivel kevesebben valószínűsítik (62 százalék) ezt.
A háztartások kiszolgáltatottságát jól mutatja, hogy a devizahitellel rendelkező háztartások tagjainak 41 százaléka saját állítása szerint gyakorlatilag semekkora növekedést nem tud elviselni – megszorítások árán sem – a havi törlesztő részletben. A teljes népességre vetítve ez több százezer háztartást érinthet. További 30 százalék legfeljebb 20 000 Ft-os emelkedést még kibír, ennél többet viszont csak 13 százalék.(16 százalék nem válaszolt erre a kérdésre). Különösen a kisebb vidéki településeken élők mondják nagy arányban, hogy nem volnának képesek tovább szorítani a kiadásaikon, ha a törlesztő részletek emelkedése ezt tenné szükségessé.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
