Ismét elrohan mellettünk a világ

Az amúgy is sebezhető gazdaságot úgy kapta el a válság, mint egy legyengült szervezetet az arra járó vírus – nyilatkozta az MNO-nak Bod Péter Ákos. Csath Magdolna szerint a jelenlegi rossz politikai vezetéssel és pocsékoló gazdaságpolitikával az IMF-hitelt hazánk nem tudja majd törleszteni, így a nemzetközi pénzügyi szervezet „csődbiztosként” viselkedik majd. A két közgazdász gazdasági szempontból értékelte az évet.

A sérülékeny magyar gazdaságra eddig is jellemző volt, hogy nem eléggé versenyképes, és mivel túl kevés a munkahely, ezért kevesen fizetnek túl sok adót – magyarázta az MNO-nak Bod Péter Ákos, hozzátéve: ezek az alapvető gondok évek óta nem oldódtak meg, a válság már két éve a levegőben lógott.

„2009 karakterét két dolog jelöli ki: a hitelezőkkel kötött megállapodás, amely miatt még jobban visszaesik majd a gazdaság, és a külvilág alakulása” – mondta. „Ha gazdaságpolitika címén jövőre is ez a »zötyögés« lesz a jellemző – amelyet a kormány úgy fog tálalni, mintha megóvták volna az országot a még mélyebb válságtól –, akkor elterelődik a figyelem arról, hogyan jutottunk ide” – hívta fel a figyelmet Bod. A volt jegybankelnök szerint nemcsak morális és pénzügyi, de gondolkodási hiány is tapasztalható. „A kormány épphogy csak összetákolta saját magát, hogy kormányozni tudjon, de a valódi reformokra már nem gondol, csak a médiamunkára koncentrál. A cselekvőképtelenségéről pedig épp azzal tereli el a gyanút, hogy a gazdasági visszaesést csupán a válsággal magyarázza” – mondta a közgazdász.

A szakember hangsúlyozta: az igazi kérdés az, hogy mi lesz 2010-ben. Addigra ugyanis a világ túljut a válságon, és a mozgékonyabb gazdaságok „letarolják a lehetőségeket”, míg a nyeszlettebbek hátramaradnak. „Attól tartok, hazánk az utóbbiak közé tartozik majd” – fogalmazott Bod. Hozzátette: a politikai vezetőknek végre el kellene végezniük azt, amiért a pozícióikban ülnek: az intellektuális munkát. „Nem vágyakra és álmokra, hanem konkrét szakmai programokra van szükség, különben a világ – mint már oly sokszor – ismét elrobog mellettünk” – foglalta össze a szakember.

A régió legmagasabb munkanélküliségi rátájával „büszkélkedhetünk”

Csath Magdolna szerint az idei év kiemelkedően rossz volt, amelynek alapvetően három oka van: a rossz gazdaságpolitika, a pocsékolás és a növekvő korrupció. Mindezek együtt taszították a jelenlegi gazdasági válságba az országot. A közgazdász hozzátette: a politikai vezetés ráadásul nem találta a megfelelő gyógyírt a problémára, előbb tanácstalanok voltak, majd kapkodni kezdtek. Gyakorlatilag már év közben megállt a gazdasági növekedés, amelyet bizonytalanság követett, így a kormány kínjában az IMF-hez fordult. Csath szerint ez a lépés a lehető legrosszabb volt. „Az IMF-megállapodás szerint – amelyet egyébként magyarul még mindig nem hoztak nyilvánosságra, ám az IMF honlapján elérhető – az egyetlen cél, hogy az adósság törleszthető legyen.”

„A dokumentumban a szervezet kikötötte, hogy a gazdaságot nem szabad élénkíteni, az adókat pedig nem szabad csökkenteni, hiszen az IMF csak abban érdekelt, hogy a jelenlegi hitelezők, illetve saját maga visszakapja a hitelt” – mutatott rá a közgazdász. Ez pedig folyamatos és állandó megszorításokkal fog járni, az állam még kevesebbet költ majd az egészségügyre, az oktatásra, vagy a kutatás-fejlesztésre, amely azt eredményezi, hogy még inkább beszűkül a gazdaság és romlik a versenyképesség esélye is – magyarázta. „Egyes elemzők szerint a visszaesés – a kormány által prognosztizált mínusz 1 százalékkal ellentétben – elérheti a három százalékot is” – tette hozzá Csath. Ez pedig azt eredményezi, hogy a munkanélküliség rohamosan nőni fog, amely viszont még több kiadással jár, hiszen a munkanélkülieket az államnak támogatnia kell, új munkahelyek viszont nem létesülnek, emiatt pedig nem lesz elég adóbevétel. „Mindez végül azt eredményezi majd, hogy előbb-utóbb nem tudjuk miből visszafizetni a hitelt, tehát az ország még súlyosabb csődállapotba kerül” – fogalmazott a közgazdász. Példaként említette: nemzetközi elemzők szerint a régióban hazánkban lesz a legnagyobb munkanélküliség növekedése. Ez azonban nem a válság következménye, amelyet az bizonyít, hogy a környező országokban sehol nem számítanak ekkora visszaesésre. „Mindez azt jelzi, hogy a magyar gazdaság alapvetően belső bajokkal küzd, amelyek között különösen súlyos a nagymértékű pocsékolás, amelynek nyomán az ország pénze mindenféle érdekcsatornákon keresztül elfolyik” – tette hozzá Csath.

„Végkiárusíthatják” Magyarországot

A kormánynak kötelező lett volna nyilvánosságra hozni az IMF-szerződés részleteit, hiszen a társadalom nevében kötötte, és az ország lakossága fogja törleszteni a benne foglaltakat – figyelmeztetett a közgazdász. Hozzátette: a megállapodás egyébként a magyar gazdaság siralmas állapotán túl azt is tartalmazza, hogy az ország külső-belső adóssága tovább fog nőni. Ezt jelzi, hogy a valutaalap nagy kockázatot vállalt, hiszen könnyen lehet, hogy Magyarország nem tudja majd a hiteleket törleszteni. „Ezért ha bekövetkezik a csőd, akkor az IMF még szigorúbb csődbiztosként fog viselkedni, vagyis – különböző privatizációs eljárások során – viszi, ami vihető. Így a maradék állami vagyon, a termőföld, a vízkészlet is külföldi kézbe kerülhet. Ha továbbra sem történik lényegi változás, akkor gyakorlatilag végkiárusítani fogják Magyarországot” – fogalmazott a szakember.

Csath úgy látja: ha ez a kormány a helyén marad, akkor semmi remény nem lesz arra, hogy az ország másik útra lépjen. „Ennek a kormánynak ugyanis nem csak tudása, de láthatóan szándéka sincs arra, hogy a bajokat megoldja. Ez látszik a kapkodó magatartásukból, és a további pocsékolásból is” – magyarázta, példaként említve a Magyar Nemzet keddi cikkét. „Céljuk minden bizonnyal az, hogy a lehető legtöbb pénzt szívhassák el a középrétegtől, különösen a hazai kis- és középvállalkozásoktól, amely pénzeket ezután különböző érdekszférákba mentenek majd ki” – tette hozzá.

A szakember szerint a helyzetet csak egy új vezetéssel lehet megoldani, jövőre tehát szükség lenne előrehozott választásokra. Emlékeztetett: 2004-ben, az Európai Unióba való belépésünkkor a cél még az volt, hogy elérjük a nyugati országok életszínvonalát és gazdasági fejlettségi szintjét, most azonban ott tartunk, hogy már a régió országai is elrobogtak mellettünk. „Ahol szándék van, ott megoldás is van” – hívta fel a figyelmet Csath arra utalva, hogy az új vezetésnek bátran kell majd vállalnia azt a feladatot, hogy ne csak beszéljen, hanem cselekedjen is.