Ha igaz az, hogy 2009-ben intenzív szakaszába érkezik az EU-s elnökségi felkészülés, akkor ezt komolyan kell venni, és a magyar költségvetésben elkülönítetten kell szerepelniük az ezzel kapcsolatos költségeknek – mondta Németh Zsolt, a munkacsoport ellenzéki társelnöke kérdésre válaszolva. Hozzátette: a Fidesz módosító indítványt nyújtott be erre vonatkozóan, de leszavazták a kormánypárti képviselők azzal az indoklással, hogy nem lehet tudni, mekkora összegre van szükség az EU-s elnökségi felkészüléshez, de ha kell, akkor ott lesz az általános tartalékban. A politikus szerint a kormányzat várhatóan csak a 2010-es büdzsében akarja külön soron szerepeltetni a felkészülés költségeit, noha számos kiadás, például képzési, államigazgatási kiadások teljesen jól kalkulálhatóan megjelennek már 2009-ben is.
Kocsi László, a munkacsoport MSZP-s tagja vitatta az ellenzéki politikus állításait mondván, hogy a felkészülés költségei biztosítottak. A jövő év feladata az elnökségi stáb képzése, amelynek a költségei a Miniszterelnöki Hivatalhoz és a Külügyminisztériumhoz vannak telepítve – mondta.
Utalt arra, hogy az Államreform operatív program (ÁROP) 2 milliárd forintot tartalmaz képzésekre. A két politikus beszámolt arról is, hogy az EU elnökségi munkacsoport elfogadta jövő évi munkatervét, amelynek alapján jövőre három ülést tartanak.
Németh Zsolt beszámolt arról, hogy a kormány nyitott volt arra, hogy a parlamenti pártok szakértői is részt vehessenek az elnökségi stáb képzésén. A fideszes képviselő elmondta, hogy tárgyaltak a magyar elnökségi rendezvények helyszíneiről és fontos igényként merült fel, hogy vidéken is legyenek rendezvények. Hozzátette: a következő ülésen megvitatják azt a kritériumrendszert, amelynek alapján kiválasztják a helyszíneket. Mint mondta, négy-hat magas szintű csúcstalálkozóra lehet számítani. Kocsi László azt mondta, a kiválasztási szempontok meghatározásában a munkacsoport is szeretne részt venni. Hozzátette: arra is vissza fognak térni, hogy a kritériumok ismeretében mi legyen a kiválasztási mechanizmus, például legyen-e pályázat.
Németh Zsolt a következő időszak feladatairól közölte: a kormányzatot ösztönözik álláspontja megfogalmazására az infrastruktúra-fejlesztésekben, például a repülőtéri gyorsforgalmi út, a kormányváró tekintetében. Mint elmondta, a kommunikációs stratégiát is várják, vagyis azt, hogyan kíván a kormány a magyar közvélemény elé állni az európai uniós elnökség kérdésével. Kocsi László kitért arra, hogy tájékoztatót hallgattak meg a spanyol-belga-magyar EU-elnökség logójáról. Hozzátette: a logót meghívásos nemzetközi pályázaton választják ki, és a lakosság is szavazhat a logótervekről.
Az Országgyűlés frakciói februárban állapodtak meg az EU-elnökségi munkacsoport létrehozásáról. A testület feladata a 2011-es magyar EU elnökségi felkészüléssel összefüggő legfontosabb hazai feladatok figyelemmel kísérése. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal együtt tölti majd be az EU soros elnökségi tisztét 2010-ben és 2011-ben, Magyarország 2011. január 1-jén veszi át Belgiumtól a féléves vezetést. A hármas elnökség másfél évében várhatóan megkezdődik az EU 2014-től érvényes költségvetésének vitája, a lisszaboni stratégia folytatása is a feladatok között lesz, csakúgy, mint a közösség további bővítése.
(MTI)
