Még több önkéntes tűzoltóra volna szükség

Szakfelszereléseket adtak át több Budapest agglomerációjában működő önkéntes tűzoltó-egyesületnek a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságon. Az önkéntesek szakmai tevékenysége ugyanis az utóbbi években egyre nagyobb segítséget jelent a hatékony tűzvédelem terén. Az ünnepségen Danielisz Béla kiemelte: az önkormányzat a továbbiakban is támogatni fogja az önkéntes tűzoltó-egyesületeket. Bende Péter az MNO-nak elmondta: országszerte több önkéntes tűzoltóra lenne szükség. • „Erős kar, bátor szív” – akcióban a lánglovagokkal +Képriport +Videók • Több pénzt várnak a tűzoltók

Az első önkéntes tűzoltóság – Önkényes Tűzoltó- és Tornaegyesület néven – Aradon jött létre 1836-ban. A hivatásos tűzoltók az önkéntes szerveződésből „nőttek ki”, hazánkban 1870-ben gróf Széchenyi Ödön – Széchenyi István fia – vezetésével, aki egy személyben lett ennek főparancsnoka és az Országos Tűzoltószövetség elnöke is. Az önkéntes tűzoltók száma hazánkban jelenleg mintegy kilencezer fő.

„A biztonság a legfontosabb érték” – jelentette ki Danielisz Béla, Budapest bűnmegelőzési tanácsnoka, a Fővárosi Közgyűlés városrendészeti bizottságának elnöke. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságon tartott rendezvényen három – a pilisvörösvári, a solymári és a pilisszentiváni – önkéntes tűzoltó-egyesületnek adtak át szakfelszereléseket, valamint 24 új önkéntes tűzoltó kapta meg oklevelét. Danielisz Béla kiemelte: bár a következő év a gazdasági válság miatt az önkormányzat számára is nehéz lesz, a tűzoltóságokra fordított támogatás nincs veszélyben. Az állami támogatás ugyanis nem elég a tűzoltóságok fenntartására – a hiány eléri az évi több százmillió forintot –, ezért az önkormányzat minden évben külön pénzügyi támogatást nyújt.

„Egy oldalon állunk, ezért segítenünk kell egymást, nem csak tanácsokkal, hanem fizikailag is” – hangsúlyozta Bende Péter, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság vezérőrnagya, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke. Beszédében arra célzott: fontos a tűzoltóságok négy szervezeti formája – a hivatásos, a köztestületi, a létesítményi és az önkéntes – közötti együttműködés. A vezérőrnagy külön tiszteletét fejezte ki a „frissen végzett” önkéntes tűzoltóknak. Mint mondta: ők „belső kényszer” hatására válnak tűzoltóvá, hiszen minden ellenszolgáltatás nélkül, szabadidejüket áldozva teszik a dolgukat.

„Az önkéntesek fontos részei a tűzvédelmi rendszernek” – jelentette ki az MNO-nak a vezérőrnagy. Azokon a településeken jelentkezik a legnagyobb igény rájuk, ahova a hivatásos vagy köztestületi egységek vonulási ideje több mint 15 perc. „Pilisszentiván tűzoltóparancsnoka úgy tájékoztatott: amióta létrejött az a riasztási rendszer, hogy a hivatásosokkal egy időben az önkéntesek is riasztást kapnak, nem volt sem tűzben elhunyt személy, sem teljesen leégett ház” – mondta példaként Bende Péter.

Az országban egyébként nem csak a hivatásos tűzoltók, de az önkéntesek száma sem elég. Akadnak olyan „fehér foltok”, ahol 30 percen túl kezdődhet a beavatkozás. A helyzet egyik megoldása a köztestületi tűzoltóságok létrehozása, amely az önkormányzati és az önkéntes szervezetek egybeolvadását jelenti. A riasztástól számítva ők már 10 percen belül elindulnak az eset helyszínére. Ilyen szerveződésből is többet kellene létrehozni az országban – emelte ki a fővárosi parancsnok. „Ausztriában minden 25. állampolgár valamilyen formában tűzoltó, Magyarországon azonban csak minden 250.” – tette hozzá. Érdekes egyébként, hogy az osztrákok – még a IX. században – a tűzvédelmi rendszer kiépítésekor a magyar mintát vették alapul. Az 1936-os 10. törvénycikk ugyanis európai szinten az egyik legkorszerűbb volt, kimondta például, hogy minden településen kötelező egy templom és egy tűzoltóság létrehozása.

Az önkéntes egyesületek bővítéséhez először is több pénzre és megfelelő technikai háttérre – főként gyorsbeavatkozó felszereléssel ellátott speciális járműtípusokra – lenne szükség. „Az például, hogy Pilisvörösvárra a hivatásos tűzoltók kiérkezzenek, 20-25 percbe telik, így létfontosságú a helyi önkéntes tűzoltó-egyesület szerepe, amely sokkal hamarabb elkezdheti a beavatkozást” – mondta a vezérőrnagy. Főleg, ha figyelembe vesszük azt a nemzetközi vizsgálatot, amely kimutatta: egy égő házból 15 percen túl nem lehet élő embert kihozni – fűzte hozzá.

Németországban például törvény szabályozza, hogy a tűzjelzéstől számított 8 percen belül meg kell kezdeni az oltást. Nálunk egyelőre csak eseti döntéseket hoznak, holott itt is szükséges lenne a törvény által szabályozott normatíva. A feltételek azonban ehhez egyelőre még nem adottak. A vezérőrnagy hangsúlyozta: a végrehajtási szintet kell növelni, vagyis a legfontosabb feladat a „vonulós” – a konkrét fizikai feladatokat ellátó – tűzoltók létszámának bővítése.

2008. június 2-án fogadott el új törvényt az Országgyűlés az önkéntes tűzoltó-egyesületekről. A jogszabály arra ad lehetőséget, hogy az önkéntes szerveződések a tűz elleni védekezés területén is támogatást kapjanak, és szabályozott módon kapcsolódjanak be a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységbe. A törvény új lendületet adhat az önkéntes tűzoltómozgalomnak.