Párbeszéddel lehet csak javítani a szlovák–magyar viszonyon

Egy közös civil intézmény segíthet a szlovák–magyar viszony javításán – javasolta a Magyar és a Szlovák Atlanti Tanács konferenciájának egyik előadója kedden Budapesten. Hamberger Judit szerint a szlovák nemzeti identitás építése „pubertáskorát éli”, míg Halász Iván úgy véli, külön lehetne választani a kétoldalú vitákat és a közös külpolitikai érdekekben való együttműködést. • Gyurcsány csalódott, Fico minden indítványt elutasít

A két ország és a két nép közötti vitás kérdések okairól és a megoldási lehetőségekről szlovák és magyar szakértők részvételével megtartott tanácskozáson Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa javasolta a közös civil intézet vagy alapítvány létrehozását. Felvetésével többen nem értettek egyet, és inkább a már működő fórumokat javasolták a szakmai, majd a szélesebb körű társadalmi párbeszéd és vita színteréül. Abban egyetértés mutatkozott, hogy csak hosszan tartó párbeszéddel lehet a szlovák–magyar konfliktusra megoldást találni a területét féltő Szlovákia és az ottani magyarok beolvasztásától tartó Magyarország között. Hamberger szerint a szlovák nemzeti identitás építése „pubertáskorát éli”, XIX. és XX. századi alapokra épül, követve például azt az önmeghatározást, hogy szlovák az, aki nem magyar. A magyarokkal szembeni bizalmatlanság mélyen beépült a szlovák öntudatba. Szlovákia késői, 1993-as függetlenné válása pedig a XIX. századi, 1945-ig tartó magyar nemesi politika bűne is, mert az tagadta a szlovák nemzet létezését – hasonlóan a cseh felfogáshoz. Éppen ezeket a cseh és magyar mintákat követik a szlovákok – mutatott rá Hamberger.

„Trianon nincs a szlovák tudatban”

A magyar–szlovák viszonyról az idén mind a két nyelven, Meghasadt múlt címmel összefoglaló könyvet szerkesztő Kollai István, a Budapesti Corvinus Egyetem PhD-hallgatója az ellentétek okairól szólva a szlovákiai történelemtankönyvekben tükröződő történelmi öntudat változásait mutatta be. A mai tankönyvek a mai Szlovákia területének történetével foglalkoznak. Ez akkor okoz gondot, ha a könyvek olvasóiban az tudatosul, hogy a mai Szlovákia határai „természetesek”, és nem alkufolyamat részeként jöttek létre. A trianoni békeszerződés például nincs benne a szlovák történelmi öntudatban, nem szokták megemlíteni. Olyan magyarázattal is lehet találkozni a tankönyvekben, hogy a két nemzet közötti határ megvonása a Duna mindkét oldalán etnikailag vegyes területen történt.

Strázay: A szlovák–magyar alapszerződést kell megvitatni

Tomás Strázay, a Szlovák Külpolitikai Társaság tudományos főmunkatársa hangsúlyozta, hogy a két fél más-más eszközökkel javítaná a szlovák–magyar viszonyt. Míg a szlovákok a jövőbeli együttműködést tekintik célnak, addig a magyarok számára a múlt is nagyon fontos. Szerinte a két ország között kötött dokumentumok jó alapot jelentenek, például az 1995–96-ban megalkotott szlovák–magyar alapszerződést kell megvitatni és értelmezni egyes pontjait.

Halász Iván, a Corvinus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója a két nép párhuzamos nemzetépítéséről szólva elmondta, hogy Közép-Európa egyetlen nagyobb nemzeti kisebbséggel bíró országa éppen Szlovákia. Szerinte Magyarországnak és Szlovákiának hasonlóak az alapvető külpolitikai céljai, ezért külön lehetne választani a kétoldalú vitákat és a közös külpolitikai érdekekben való együttműködést.

(MTI)