A panaszos egy médiában megjelent értesülés nyomán fordult beadvánnyal a biztoshoz. Eszerint egyes lézernyomtatók szabad szemmel nem látható kódokat írnak a kinyomtatott dokumentumokra. A gyártó ezt sem a termékleírásban, sem pedig a specifikációban nem említi, azaz a kódolás tényét nem közli a felhasználókkal. A biztos megkereste a magyarországi forgalmazó vállalkozás vezérigazgatóját, valóban alkalmaznak-e ilyen kódokat, azok alkalmasak-e a felhasználó azonosítására, továbbá hogy mi az adatkezelés célja. A válaszlevél arról tájékoztatta a biztost, hogy egyes színes lézernyomtatók valóban alkalmasak szabad szemmel nem látható kódok elhelyezésére.
A kódok azonban kizárólag a nyomatot létrehozó nyomtatóval hozhatók kapcsolatba, a nyomtatást végző személlyel, vagy a nyomtatóhoz kapcsolt számítógéppel nem. A cégvezető szerint a hazai forgalmazó nem folytat ilyen jellegű adatkezelést. Az adatvédelmi biztos a választ nem tartja elfogadhatónak, hiszen előfordulhat olyan eset, amikor a nyomtató is hozzárendelhető az érintett felhasználóhoz. Ezért – és mert a lézernyomtató nem csak Magyarországon, hanem az Unió többi országában is megvásárolható – Jóri András közös álláspont kialakításáért az uniós adatvédelmi hatóságok képviselőit összefogó úgynevezett 29-es Munkacsoporthoz fordul.
(OS)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
