Szigorú biztonsági intézkedések a Magyar Gárda perén

Szigorú biztonsági intézkedések mellett, rendbontás nélkül kezdődött el a Magyar Gárda feloszlatására irányuló polgári per negyedik tárgyalási napja a Fővárosi Bíróságon hétfőn.

MNO
2008. 12. 15. 8:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az új bíró többórás iratismertetéssel folytatta a Magyar Gárda feloszlatására irányuló polgári per negyedik tárgyalását a Fővárosi Bíróságon hétfőn. A márciusban elkezdődött pert Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság sajtó- és személyiségi jogi perekben eljáró tanácselnöke tárgyalja, mert a korábbi bíró, miután augusztusban ismeretlenek megfenyegették, elfogultságot jelentett be. A kereset és a korábbi tárgyalások jegyzőkönyveinek lényegi ismertetése mellett több beavatkozó beadványait is fel kellett olvasni, mert ragaszkodtak hozzá.

Az egyik beavatkozó azt hangsúlyozta, hogy magyar állampolgár, származása szerint zsidó, és a Magyar Gárda oldalán kíván beavatkozni a perbe, a szervezetnek pártoló tagja. Kérelmében hosszan foglalkozott a két évvel ezelőtt a fővárosban az utcai zavargásokon elkövetett rendőri erőszakkal. Az egyik, felperesi oldalon beavatkozó jogi képviselője viszont azt kérte a bíróságtól, hogy a tárgyaláson ne adjon teret politikai szónoklatoknak, mire a Magyar Gárda képviselője azzal válaszolt, hogy meggyőződése szerint ennek az ügynek nem a bíróság előtt lenne a helye, de ha már ide került, teret kell adni a politikai természetű érvelésnek, hiszen az egész eljárás alapvetően politikai tartalmú.

Az egyik beavatkozást kérő azt vetette fel, hogy a bíró mondja már el végre, miről szól a per, mi annak a lényege és minek a feloszlatását akarja elérni a felperes Fővárosi Főügyészség. A bíró azzal válaszolt, hogy a per tárgya a Magyar Gárda egyesület feloszlatására irányuló ügyészi indítvány. Az pedig már a bizonyítás körébe tartozik, hogy a feloszlatás indokául megjelölt körülmények valóban megalapozzák-e az ügyészi keresetet, és ennek része az a kérdés is, hogy a Magyar Gárda mozgalom és a Magyar Gárda egyesület, illetve tevékenységük milyen szorosan függ össze.

A tárgyaláson részt vett az alperesi oldalon beavatkozást kérőként ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész is. A tárgyaláson ismertetett kérelme szerint azért kíván részt venni a perben, mert nagy szimpátiával kíséri a Magyar Gárda működését és szerinte nincs alapja a feloszlatásnak.

A hétfői tárgyaláson hat beavatkozási kérelemről dönt a bíróság. Több olyan beavatkozó is van, akinek már elutasították a kérelmét, de most újabb kérelemmel él.

A hétfői tárgyaláson délelőtt nem történt rendbontás. A szigorú biztonsági intézkedésekre jellemző, hogy a Fővárosi Bíróság körüli utcák – a Legfelsőbb Bíróságtól a Nyugati térig – rendőrkordonnal vannak lezárva, az áteresztő pontokat a rendőrség jelentős erőkkel biztosítja, csakúgy, mint a bíróság. Épületét. A tárgyaláson az újságírók mellett a gárda egyenruhájába öltözött emberek is részt vesznek. Utóbbiak közül néhányan az egyik mellékutcában várakoznak.

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatására irányuló polgári per a Fővárosi Bíróságon március 12-én kezdődött el. A felperesként eljáró Fővárosi Főügyészség a szervezetnek tavaly december 9-én, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy bíróság előtt kezdeményezi a feloszlatását. Az ügyészség szerint a Magyar Gárda tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást. A szervezet „nyíltan cigányellenes erődemonstrációkat” tartott. A bírósági eljárás megkezdése óta mindkét oldalon több civil szervezet avatkozott be, illetve jelezte beavatkozási szándékát peres félként.

A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a „nemzeti önvédelem kereteinek” megteremtése. A szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil- és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak. A Magyar Gárda 56 tagja tavaly augusztusban a Budai Várban, a Szent György téren tette le esküjét, legutóbb október 25-én tett esküt több száz új tag a Hősök terén.

(mti)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.