Veres János az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottságában éves meghallgatásán, kedden nagyra értékelte azt, hogy az Országgyűlés elfogadta a közpénzügyi törvényt. Hozzátette: azzal, hogy a fiskális konszolidáció jól halad, várhatóan hamarabb tud Magyarország csatlakozni az euró előszobájának tekintett ERM-II. árfolyamrendszerbe. Veres János az idei eredmények között említette, hogy a 2007 őszén elfogadott állami vagyongazdálkodásról szóló törvény alapján 2008-ban felállt az állami vagyongazdálkodás új intézményrendszere.
Az elfogadott közpénzügyi törvény alapján reményét fejezte ki, hogy az szigorú keretek közé szorítja majd az államháztartási gazdálkodást. Egyúttal bízott abban, hogy a parlament a jövő héten elfogadja az úgynevezett státusztörvényt, amely újrafogalmazza a költségvetési intézmények jogállását, illetve szigorúan szabályozza a költségvetési intézmények működését, gazdálkodását. Veres János arról is szólt, hogy az idén javult a magyarországi adóeljárás, az adózás vonatkozásában számos egyszerűsítést hajtottak végre, biztosabbá vált az adó- és vámbevételek beérkezése a központi büdzsébe. Az eredmények között említette azt is, hogy tovább folytatódott a gazdaság fehéredése, tavaly 100 milliárd forintos nagyságrendben, az idén néhány tízmilliárd forinttal nőttek a költségvetés bevételei a kifehérítés jóvoltából.
Tállai: Az ország államcsőd közeli helyzetbe került
A Fidesz részéről Tállai András felvetette, a pénzügyminiszternek is van abban felelőssége, hogy az ország államcsőd közeli helyzetbe került, egyúttal megfogalmazta azt, hogy a közvélemény keveset tud arról, hogyan áll az IMF, illetve az európai uniós hitelek felvétele, felhasználása.
Molnár Albert és Kékesi Tibor MSZP-s honatyák szintén eredményesnek ítélték a költségvetési kiigazítást. Molnár Albert arról is szólt, hogy az infláció jelentősen csökkent, sőt javult az ország külső finanszírozása. Molnár Albert úgy ítélte meg, hogy a pénzügyi válságra a kormány jó időben, jó intézkedéseket hozott.
Kóka: Az államháztartásban folytatódott a pazarlás
Kóka János (SZDSZ) véleménye is az volt, hogy a pénzpiaci válságra a pénzügyminiszter a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, illetve a jegybankelnök összehangolt intézkedéseket hozott, amelyek révén a válság első hullámára adott válaszok sikeresek voltak. Az SZDSZ-es képviselő ezzel együtt úgy vélte, az idén nőtt az adóbürokrácia, az állami kiadások szinten maradtak, sőt az államháztartásban folytatódott a pazarlás, ezért a sikeres lépések mellett egyes területeken sikertelenség is jellemezte az államháztartást.
Horn: A következő évi költségvetés rosszul összeállított költségvetés
Horn Gábor (SZDSZ) pedig úgy érvelt, a következő évi költségvetés rosszul összeállított költségvetés, már látszik, hogy a gazdasági növekedés vonatkozásában rosszabbak lesznek a számok mint, amelyek alapján a kormány a büdzsét összeállította, így 2009-ben várhatóan pótköltségvetésre lesz szüksége az országnak.
Varga: Több százezres munkanélküliséggel kell számolni
Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke pedig arról szólt, hogy a vállalkozásoknál továbbra is a túlélés marad a fő kérdés és várhatóan több százezres munkanélküliséggel kell számolni az országban a következő évben. Egyúttal azt is felvetette, hogy adókedvezmények révén kellene rábírni a lakosságot a megtakarítások növelésére.
Szijjártó: Az intézkedések lassúnak és gyávának tűnnek
Szijjártó Péter (Fidesz) pedig arról érdeklődött, hogy hogyan ítéli meg a pénzügyminiszter a magas jegybanki alapkamatot, amely továbbra is gátja a vállalkozások beruházási tevékenységének, hitelfelvételének. Szijjártó Péter megjegyezte: az összes fontosabb európai jegybank nagy mértékben csökkentette alapkamatát, még a környező országok jegybankjai is, köztük Szlovákia, illetve Csehország központi bankja is nagyarányú kamatdöntéseket hajtottak végre. Ezzel szemben a magyar jegybank csak igen kis lépésben mérsékelte alapkamatát. A fideszes honatya úgy érvelt, hogy „ezek a csökkentési lépések jó irányba tett intézkedések, de lassúnak és gyávának tűnnek”.
Veres nem minősít
A pénzügyminiszter elmondta: az Európai Uniótól felveendő összesen 6,5 milliárd euró hitel első részletét, kétmilliárd eurót, a közeljövőben hívja le Magyarország, ebből egymilliárd euró a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékát fogja növelni, míg egymilliárd euró a központi egységes számlára (kesz) kerül majd és azt az államadósság finanszírozására fordítja a kormány. Veres János elmondta: pénzügyminiszterként nem kommentálja a független jegybank monetáris tanácsának kamatdöntését. „Nem tehetem meg, hogy miniszterként minősítsem a monetáris tanács kamatdöntéseit” – hangoztatta Veres János. A pénzügyminiszter egy másik képviselői felvetésre elmondta: a sajtóban napvilágot látott az, hogy mintegy 110 milliárd forint áll rendelkezésre a közszférában a 13. havi fizetések jövő évi kompenzálására. Ezzel szemben az igazság az, hogy ez nem a 13. havi keresetek fedezete, hanem egyrészt az idei bérintézkedések jövő évre áthúzódó hatásaiból fakad, másrészt a bértárgyalások esetleges döntéseiből fakadó várható bérintézkedéseket alapozzák meg, de szigorúan már tartalékként félre van téve ez az összeg a jövő évi büdzsében – mondta a pénzügyminiszter.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
