Az országosan hatezer kilencedik és tizenegyedik osztályos diák megkérdezésével készült felmérés eredményét felidézve rámutatott arra: az idősebb diákok körében jobban kimutatható a társadalmi szociális érzékenység tompulása, mint fiatalabb társaiknál. A politikát ugyanakkor „személyes védőpajzsnak tekintik a fiatalok”, tehát a politikai részvétel felértékelődött, míg a szolidaritás fogalma leértékelődött megítélésük szerint. A társadalmi problémák megoldását a gyermekek a politikától várják – összegezte kutatásainak eredményeit a szakember.
Az ELTE, valamint a debreceni, a pécsi, a szegedi egyetem és egy székesfehérvári kutatóintézet közös, 2008 őszén végzett felmérése szerint a fiatalok gyorsan lemásolták véleményalkotásukban a felnőtt társadalmat. A lányok szociálisan érzékenyebbek, mint a fiúk, utóbbiak viszont kicsit aktívabbak lánytársaiknál – tette hozzá Csákó Mihály. Ruff Tamás, az Echo Survey Szociológiai Kutató Intézet munkatársa kifejtette: a diákok többsége úgy érzi, hogy a diákönkormányzatok döntéseibe, az iskolai házirend kialakításába alig van beleszólása, az iskolai önkormányzat a leginkább végrehajtja azt, amit a tanári kar előír.
A diákönkormányzat tagjait felméréseik szerint az esetek alig tíz százalékában választják titkos szavazással, a megkérdezettek 17 százaléka azt sem tudta, hogy működik iskolájukban ilyen szervezet. Az iskolai demokráciában a legfontosabb a diákok véleménye szerint az, hogy a szabályok tanárra és tanulóra egyaránt érvényesek legyenek, lehetőség szerint a pedagógusok orvosolják a diákok problémáit, illetve tisztességesen tájékoztassák őket – folytatta a kutató. Az iskolai demokráciával való elégedettségi mutató a gimnazisták körében a legmagasabb, a szakiskolásoknál a legalacsonyabb, a lányok és a kilencedikesek pedig az oktatási intézményeket demokratikusabbnak ítélik meg, mint idősebb és fiútársaik – közölte Ruff Tamás.
(MTI)
árak
Durva szabályozás jöhet a fagyira, ez sokakat érint
