A magas kamatú fogyasztási hitelek mellett a változatlan népszerűségnek örvendő gyorskölcsönök súlyosbítják a gazdasági válságtól amúgy is egyre rosszabb állapotba kerülő háztartások helyzetét. Magyarországon az illegális szférában működő uzsorások mellett jelenleg három nagyobb cég foglalkozik a gyors pénzek folyósításával. Reklámjaikat nap mint nap láthatjuk a televíziókban, sugározzák a rádiókban. Jön a karácsony, a születésnap, ajándékot kell venni az unokáknak, vagy éppen a család kedvenc tévéje romlott el.
Ekkor jön a megnyerő küllemű és hangfekvésű hölgy vagy úr a legyezőszerűen szétterített tíz- vagy húszezresekkel, a tévére vágyó vagy ajándékozni akaró emberek pedig aláírnak. Részletekbe menő hitelbírálat nincs, csak érvényes személyazonosító iratok kellenek és egy tanú, aki biztosítékként ezeket megerősíti, no meg néhány befizetett közüzemi számla. Ezek után az üzletkötő általában telefonál a főnöknek, aki természetesen rábólint az ügyletre – mert megéri neki. Az ügyfél, ha a legnagyobb, gyorskölcsönökre specializálódott társaságtól (2007-es adózás utáni nyeresége 1,438 milliárd forint, saját tőkéje ugyanekkor 5,92 milliárd) felvesz 200 ezer forintot, ezt 54 héten keresztül törlesztheti heti 6800 forinttal. Így összesen 367 200 forintot fog visszafizetni egy év alatt, a THM ebben az esetben 262,44 százalékos a Zrt. hirdetése szerint. A cég munkatársa pedig heti rendszerességgel könyörtelenül megérkezik a törlesztő részletért.
„Segítenek” visszafizetni
Az MNO szerkesztőségébe érkező levelek szerint vannak, akik ilyenkor elbújnak, bezárkóznak, elköltöznek. Vannak, akik könyörögnek haladékért arra hivatkozva, hogy gyermekeiknek enni kell adni. A Zrt. munkatársai pedig ilyenkor tudnak másképp is beszélni, a kedves, segítőkész tónus általában varázsütésre eltűnik. Van persze más megoldás is, mert akár a futamidő félidejében is lehetőséget adnak arra, hogy újabb hitelt vegyenek fel, ilyenkor az előzőt teljesen kifizettetik, majd a maradékot átadják a hálálkodó ügyfélnek.
Rámehet a ház, a lakás is
A Hír Televízióban mutattak be egy esetet, amelyben egy barcsi házaspár 50-50 ezer forint kölcsönt vett fel a Zrt.-től. A rokkantnyugdíjas asszonytól és sofőrként dolgozó férjétől 74 100 forintot követelt vissza fejenként a kölcsönadó. Nem tudtak fizetni, ám ekkor állításuk szerint a cég ellenőre alkut ajánlott: átvállalja a hátralékot, ha eladják neki a lakásukat. Érdekesség, hogy az adásvételről – négy nap eltéréssel – két szerződés is készült ugyanannál az ügyvédnél. Az elsőben a vételár 3 millió 850 ezer forint, a vevő pedig a segítőkész ellenőr. A másodikban a vételár 5 és fél millió, a vevő pedig már az ellenőr élettársa volt. Jellemző az is, hogy a megszorult emberek csak az adásvételi szerződés aláírása után mentek el panaszkodni a cég helyi irodájába. A Zrt. szóvivője szerint a szerződést két magánember kötötte, a cégnek nincs köze hozzá.
Törvényesen teszik, amit tesznek
A nagyobb gyorskölcsönöket folyósító cégek törvényesen működnek. Mindhárman rendelkeznek azokkal a tőke-, személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a legális működéshez a hitelintézeti törvény alapján szükségesek – mondta el az MNO-nak Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. Binder beszámolt arról is, hogy tavaly mintegy 70-80 panasz érkezett a PSZÁF-hoz a gyorskölcsönző cégekre. Ezekben leginkább a kamatok irreálisan magas voltát nehezményezik a pórul járt ügyfelek, pedig a szerződésben – és nem csak az „apró betűs részben” – pontosan le van írva, hogy mit vállaltak a gyors pénzért cserébe. A későn kapcsoló adósok leginkább peres úton szabadulhatnának a tehertől. A Btk. január elsején életbe lépő módosítása szerint lehetőség van az uzsoraszerződések megállapítására, itt a teljes hiteldíj és a kapott szolgáltatás közötti aránytalanul nagy különbséget veszik figyelembe, de kamatplafont nem határoz már meg a törvény.
