Feldmájer: Nincsenek személyi terheink

A Hitvallók és ügynökök című dokumentumfilm múlt heti bemutatója óta előtérbe került a történelmi felekezetek múltfeltárásának kérdése. „Az ügynökmúlt teljes feltárását szorgalmazzuk, de saját tényfeltáró bizottságra nem kívánunk erőforrásokat biztosítani” – mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke. A három másik felekezetnél azonban érvényes határozatok születtek a diktatúrabeli kollaboráció egyházon belüli kutatására és a „látlelettel” való szembenézésre.

Szomorú fejezete a tradicionális felekezetek történetének, hogy vallási vezetőik egy része együttműködött a kommunista diktatúra elnyomó, egyházüldöző gépezetével például olyan formában, hogy titkos jelentéseket készített az állambiztonsági szolgálatoknak. A múlt héten az Uránia moziban bemutatott Hitvallók és ügynökök című dokumentumfilm – Petényi Katalin és Kabay Barna alkotása – Várszegi Asztrik bencés főapát közreműködésével a katolikus egyház korabeli hőseinek, másfelől besúgóinak a világát tárja fel 1948-tól 1990-ig. A protestánsok (reformátusok, evangélikusok) 1945–1956 közötti történetét 2003-ban Szabó Eszter rendező már feldolgozta Isten vagy történelem című dokumentumfilmjében.

Ami a hazai egyházak saját lépéseit illeti, elsőnek 2005-ben az evangélikus egyház hozta létre múltfeltáró bizottságát, 2006-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hívta életre közhasznú alapítványát a közelmúlt tisztába tételére. A református egyház megújult összetételű zsinata a napokban – Bölcskei Gusztáv püspök, lelkészi elnök előterjesztésére – határozott úgy, hogy hivatalosan is foglalkozni kíván e témával.

Ilyen folyamatok – határozat, tényfeltáró bizottság munkába állítása – a negyedik felekezetnél nem indultak meg. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke erről munkatársunknak elmondta, szervezetük „a rendszerváltozás első évében alakult meg, vagyis nem voltak olyan személyi terhei, mint más szervezeteknek”. (A személyi terhek fogalma valószínűleg tág kategória, hiszen a Mazsihisz ügyvezetői székében ha nem is ügynök, de – bevallottan – egykori munkásőr, Zoltai Gusztáv ül – a szerk.) Hangsúlyozta ugyanakkor Feldmájer Péter: a kutatók előtt a hitközségnél föllelhető minden adatuk hozzáférhető, és felhatalmazzák az illetékeseket, hogy a közintézményekben esetleg található dokumentumokat is feldolgozzák. Saját tényfeltáró bizottság létrehozására nem kívánunk erőforrásokat biztosítani az egyébként is szerény anyagi forrásainkból – tette hozzá a Mazsihisz elnöke.

Természetesnek tartanám, hogy amint a többi felekezetnél, úgy a zsidó hitközségek szövetségénél is álljon fel belső testület a diktatúrabeli múlt feltárására, olyan csoport, amely a másik három közösséghez hasonlóan belső ügyként kezeli kutatási eredményeit – fogalmazta meg a Mazsihisz elnökétől eltérő véleményét Szabó György, a Barankovics Alapítvány izraelita műhelyének alelnöke.

Ugyancsak megkeresésünkre Darvas István Nagyfuvaros utcai neológ rabbi azt jelentette ki: meggyőződése, hogy valamennyi ügynöklistát nyilvánosságra kellett volna hozni legkésőbb 1991-ig. Ám a Mazsihisz rabbitestületének tagja szerint azáltal, hogy ez a mozzanat akkor elsikkadt, „egyre kisebb a jelentősége, történik-e valami előremozdulás az ügyben. Hangoztatta: általános tapasztalat, hogy már nincs jelentősége, ha kiderül valakiről, hogy hálózati személy volt. A 2005-ben felavatott fiatal rabbi példaként hozta fel, hogy közismert művészek, popzenészek napvilágra került múltjának sem lett semi következménye az elmúlt években. Ezért Darvas úgymond indiferensnek tartja, eljut-e a Mazsihisz egy tényfeltáró bizottság felállításáig vagy sem.