A bankok állhatják a cechet abban az esetben, ha valaki először esik csalás áldozatává. A Magyar Nemzeti Bank erre vonatkozó javaslatára nyitott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), erről indul konzultáció – írta az Infostart. Felhívták a figyelmet, hogy újfajta visszaélési módszerek jelentek meg, az elmúlt évben 41 milliárd forint volt az összes visszaélés Magyarországon. Ebben volt egy-két egyedi, nagyobb tranzakció is, de ez így is nagyon magas érték.
A leggyakoribb módszerek megváltoztak.
Korábban az ügyfelek eszközeit akarták megszerezni a csalók, most viszont az ügyfelek adatait.
Hamis nyereményjátékokkal, hamis weboldalakkal próbálkoznak, illetve pszichológiai manipuláció révén csalnak ki adatokat. Megjelentek az unokázós csalások a digitális térben is, és a „romantikus csalás”, vagyis az online kibontakozó kapcsolatteremtésekhez köthető cselekmény is az egyik vezető visszaélési módszerré vált.
Mivel az ügyfeleket bevonják a csalók az ügyletekbe, ezért a bankok az összes kár 92 százalékát már az áldozatokra terhelték, míg korábban még a bankok állták a veszteségek nagyobb részét.
Ezért szeretné a kormány itthon bevezetni, hogy az első csalás esetében az ügyfél helyett a bank állja a kárt.
Ez egyébként benne van egy uniós szabályozásban, de az csak 2027-től lépne életbe, ezt szeretné a Nemzeti Bank előre hozni.
Úgy tűnik, hogy az NGM nyitott a tervre, erről tartanak is egy konzultációt. Egy kompromisszum esetén ősszel szavazhatnak erről és 2026. január 1-jétől hatályba léphet a szabály – írja a lap.
