Századvég-Forsense: elsöprő fölénnyel vezet a Fidesz

A Századvég-Forsense legfrissebb felmérése szerint a Fidesz a biztos pártválasztók között 67, míg az MSZP 22 százalékon áll, sem az SZDSZ, sem az MDF nem jutna a parlamentbe. A megkérdezettek 42 százaléka látná Orbán Viktort szívesen a miniszterelnöki székben.

A Századvég és a Forsense 2009. februári közvélemény-kutatása szerint a Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében februárhoz hasonlóan 28 százalék, az MSZP-é 11 százalék, ami 1 százalékkal alacsonyabb, mint egy hónappal ezelőtt. A két kisebb parlamenti párt közül mind az MDF, mind az SZDSZ támogatottsága 2 százalék az összes választásra jogosult körében.

A biztos szavazó pártválasztók csoportján belül februárhoz képest nem történt jelentős változás. Márciusban 67 százalék a Fidesz és 22 százalék az MSZP biztos pártválasztóinak aránya. Felmérésük szerint csak a két nagy párt jutna most az Országgyűlésbe, a parlamenti küszöb eléréséhez az MDF áll a legközelebb, 4 százalékos támogatottsággal. A Jobbik szavazóinak aránya változatlanul 1 százalék, a többi párt együttes támogatottsága 2 százalékos.

80 százalék elégedetlen a kormánnyal

Gyurcsány Ferenc lemondása előtt tovább folytatódott a kormány megítélésének folyamatosan romló tendenciája, a kormánnyal elégedetlenek aránya már 80 százalékosra nőtt. Jelzésértékű, hogy még az MSZP szavazóinak ötöde is inkább elégedetlen volt a kormánnyal. A kormányfő lemondását megelőzően tovább folytatódott az a tendencia, miszerint folyamatosan nőtt a kormányváltást támogatók aránya. Januárban a megkérdezetteknek még csak 40, februárban 50, márciusban már 60 százaléka várt kormányváltást, s csupán minden ötödik megkérdezett szerette volna, ha a kormány folytatja munkáját. Márciusban az MSZP-szavazók 16 százaléka is a kormányváltás mellett tette le a voksát. Ezzel párhuzamosan a februárban mért 52-ről 65 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy vélték, hogy szűkebb környezetükben a kormányváltást akarók vannak többségben.

Orbán–Gyurcsány 42:19

A kormányfő lemondása előtt arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a megkérdezettek kit látnának szívesebben a miniszterelnöki székben, Orbán Viktort vagy Gyurcsány Ferencet, tovább nőtt a különbség a két politikus megítélésében. Februárban 11 százalékkal voltak többen, akik a Fidesz vezetőjét tartották alkalmasabbnak a kormányfői pozíció betöltésére (37-26 százalék), márciusban már 23 százalék volt a különbség (42-19 százalék). Az eltolódás egyértelműen a bizonytalanok körében érhető leginkább tetten, 31 százalékuk bízott inkább Orbán Viktor és csak 14 százalékuk Gyurcsány Ferenc képességeiben.

A megkérdezettek fele az előre hozott választás mellett

A Gyurcsány Ferenc lemondását követő helyzetben erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy a két nagy párt által javasolt két lehetséges megoldás közül melyik volna a legjobb az ország számára. A megkérdezettek pontosan fele van azon a véleményen, hogy az Országgyűlés oszlassa fel magát, és legyenek előre hozott választások, míg 44 százalék szerint inkább a parlament válasszon most új miniszterelnököt, és jövőre, a rendes időben rendezzenek csak új parlamenti választást. A kérdés társadalmi súlyát jelzi, hogy a megkérdezettek mindössze 7 százaléka nem tudott dönteni a két lehetséges alternatíva közt, 94 százaléknak tehát van véleménye e kérdésről.

A többség ellenzi Gyurcsány maradását

A Fidesz szavazóinak 79 százaléka az előre hozott választások mellett voksol, míg az MSZP táborán belül a parlament által választott új kormányfő megoldása bír 73 százalékos támogatottsággal. A pártválasztásukban bizonytalanok enyhe többsége (53 százalék) a parlament általi kormányfőválasztást támogatja, a pártválasztásukat eltitkolók pedig gyakorlatilag azonos arányban vannak mindkét megoldási javaslat mellett. A többség ellenezné, hogy lemondása ellenére Gyurcsány Ferenc maradjon a miniszterelnök, ha nem találnának új jelöltet a posztra. A megkérdezettek 38 százaléka teljes mértékben, további 21 százalék pedig inkább ellene volna ennek a megoldásnak. Az MSZP-tábor kivételével majdnem minden választói csoporton belül az ellenzők jóval többen vannak (a Fidesz-szavazóknál 80 százalék).

Soha nem voltunk még ennyire pesszimisták

A kutatás megállapította, hogy mélypontra süllyedt a lakossági hangulat változását mérő közérzeti index értéke. A 100 fokú skálán mért 20 pontos februári érték 7 ponttal volt alacsonyabb a januárihoz képest, ami több év alatt az eddigi legalacsonyabb érték volt. Márciusban ez a „rekord” is megdőlt, az újabb felmérés szerint a közérzetindex 18 pontra süllyedt. Az ország pesszimista állapotát jelzi, hogy még az MSZP szavazóinak közérzetindexe sem közelíti meg a közepes értéket.

(MNO)