Elsősorban a fejekben, a lelkekben kíván rendet tenni Páva Zsolt ahhoz, hogy Pécs kilábaljon a válságból, és a jövője jobbra forduljon. A baranyai megyeszékhely fideszes polgármesterjelöltje az MTI-nek adott nyilatkozatában arról is beszélt, hogy szeretné, ha az emberek részesei lennének a döntéseknek, és hinnének a változásokban.
„A világban, az országban és Pécsett is gazdasági, pénzügyi válság van. A város ráadásul abba a szomorú helyzetbe került, hogy kevesebb mint három év alatt két polgármesterét is elvesztette. Itt az idő, hogy új irányokat, új megoldásokat, új politikát találjunk a problémáink megoldására” – mondta Páva. Hozzátette: polgármesterré választása esetén a legfontosabb feladata éppen ezért nem anyagi természetű lenne, hanem az, hogy „felszámolja” a városban érzékelhető rosszkedvet, letargiát. „A fejekben, a lelkekben kell rendet tenni. Szeretném, ha a pécsiek ismét büszkék lennének arra, hogy itt élnek, újra megmutathatnák erényeiket és hinnének a valódi változásban” – hangsúlyozta.
Új civil összefogás szükséges
Szerinte olyan újfajta civil szövetség létrehozása szükséges, amely alkalmas arra, hogy az emberek a mostaninál hatékonyabban vehessenek részt a közügyekben, ott lehessenek a döntések közelében, elmondhassák véleményüket, s ne érezzék azt, hogy a fejük felett határoznak. Megjegyezte: a civil összefogás korábban üres frázis volt csupán, ő azonban arra törekszik, hogy ezt végre valós tartalommal tölthesse meg. A jobboldali politikus azt mondta, a civil összefogás lehetőségére azért is lát esélyt, mert Pécs közelmúltban elért sikerei civil sikerek.
A tubesi radarról szóló 2007-es tavaszi népszavazást civilek kezdeményezték, s mivel több mint 38 ezer embert állítottak a radarellenes ügy mellé, ez nemcsak helyi, hanem országos sikernek is tekinthető. A 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program nyertes pécsi pályázatát főként civil szakemberek készítették el, az, hogy Pécs a cím birtokosa, jelentős részben nekik köszönhető – fogalmazott Páva. A polgármesterjelölt megítélése szerint, ha erre az alapra lehetne építeni a pénzügyekkel, a költségvetéssel, a város konkrét beruházásaival foglalkozó politikát, az „olyan kombináció” lenne, amely túllendítene a nehézségeken. Ráadásul, „ha a polgármester mögött van civil összefogás, szövetségjellegű együttműködés, az sokkal többet ér, mint néhány kósza mandátum”, vagy a közgyűlési matematika, hogy hányan vannak a szocialisták, és hányan a fideszesek.
Arra a kérdésre, hogy megválasztása esetén milyen stratégiával dolgozna a szocialista–szabad demokrata pécsi közgyűlésben, azt mondta: volt már ilyen helyzetben 1994–1998 között. „Akkor is inkább csitítani, mint szítani igyekeztem az ellentéteket. Kemény viták voltak a házon belül, de ez a város működésében nem okozott gondot, mindig meg tudtunk állapodni. Remélem, ezúttal is így lesz, és a pécsi polgárok voksai révén komoly morális erő lesz mögöttem” – fogalmazott.
Az EKF nem a konkrét beruházásokról szól
Az EKF-programmal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozat nem a konkrét beruházásokról szól. A közterek és parkok megújítását célzó és várhatóan idejében befejeződő fejlesztéseket leszámítva annyi az elfuserált, késedelmet szenvedett ügy, hogy hagyni kell, menjenek a maguk útján. „Már teljesen mindegy, mikor épül meg a tudásközpont, a Zsolnay-negyed, vagy a koncertterem. A rendezvények a fontosak, s azok érdekesek, színesek, magas színvonalúak lesznek” – húzta alá. A polgármesterjelölt közölte: megválasztása esetén ismét megpróbálja megnyerni az EKF ügyének azt a civil csoportot, amelynek tagjai tollából a program pályázata megszületett. Ők ma már nem dolgoznak az EKF-en, mert „kiutálták őket”, de ha visszajönnének, velük a program civil kontrollt kaphatna, s közreműködésükkel a 2010-ig hátra lévő időben el lehetne végezni a rendezvények finomhangolását – mondta.
(MTI)
múzeum
Bevezetik a sziesztát egy magyar fürdővárosban
