Magyarországon eddig még nem készült átfogó felmérés az értelmi fogyatékos emberek helyzetének feltárására. Az 1990. és 2001. évi népszámlálások tettek kísérletet a fogyatékos emberek helyzetének felmérésére, a gyakoriság kérdésének megválaszolására azonban nem szolgáltattak megfelelő információt. Léteztek, léteznek nyilvántartások, amelyek képet adnak az értelmi fogyatékos népesség nagyságáról, ez azonban sok szempontból aggályos érvényességű: szerepelhetnek benne nem értelmi fogyatékos személyek (például az enyhe értelmi fogyatékosok iskolájában különböző becslések szerint a tanulók 10–50 százaléka nem értelmi fogyatékos), illetve sokan kimaradnak a nyilvántartásokból (például kisgyermekkorban még nem diagnosztizálják egyértelműen az értelmi fogyatékosság tényét, stb.), ezenkívül a nyilvántartások között számos átfedés is lehetséges.
Négy családból három a létminimum alatt él
Számítások szerint ma Magyarországon 50–70 ezer súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos ember él (10–13 ezer a súlyos és 40–52 ezer a középsúlyos értelmi fogyatékossággal élők száma). Évente körülbelül 1000 értelmi fogyatékos gyermek születik. A családok legégetőbb problémája a szegénység: négy családból három a létminimum alatti jövedelemből él. A családok többsége 5–10 év alatt elszegényedik. Ennek okai: az egyik szülőnek fel kell adnia a munkáját, a napközbeni ellátásra csak szórványosan van lehetőség, a speciális ellátás költségei magasak, az anyagi támogatás alacsony szintű, sokan nem férnek hozzá. Elszigetelten élnek a társadalom peremén, szegénységi csapdában vergődve – mondta el Pordán Ákos, aki hozzátette: az értelmi fogyatékosok többsége családban él, csak minden negyedik kerül intézményi körülmények közé, bentlakásos iskolába. A Kézenfogva Alapítvány igazgatója elmondta azt is, hogy kevés, vagy egyáltalán nincs támogató szolgálat, a családok és a bentlakásos intézmények között nincs átmeneti lehetőség.
Csak 9 százalékuk dolgozik
Hazánkban az aktív korú értelmi fogyatékos emberek 9 százaléka dolgozik, ami messze elmarad az uniós országok átlagától. A mintegy 6000 munkavállalónak csak töredéke (6-800 fő) tud elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon, a többség szociális foglalkoztatókban vagy intézeti keretek között dolgozik. Az értelmi fogyatékos felnőttek mintegy harmada dolgozott az élete során, 3 munkavállalóból 2 esetében ez a kísérlet kudarccal végződött. Messze elmaradunk a foglalkoztatás terén az európai uniós átlagtól, ott ugyanis 25 százalékos a foglalkoztatási arány.
A foglalkoztatást számos tényező nehezíti: a szakképzettség hiánya, a megfelelő munkalehetőségek hiánya, a munkáltatók hozzáállása, az alacsony munkajövedelem, a korlátozott cselekvőképesség. Paulay Gyula, a Kézenfogva Alapítvány egyik kurátora a foglalkoztatás négy fajtáját említette meg: az intézeti foglalkoztatást, amely akár terápiás foglalkoztatás is lehet, a védett szervezetekben való munkaadást, a nyílt, de akkreditált munkáltatói foglalkoztatást, valamint a „normális” munkahelyet. A védett szervezetek azért jönnek létre, hogy fogyatékkal élő embereket juttassanak munkához, és hazánkban leginkább ez a forma terjedt el. Magyarországon az akkreditációt kérő vállalkozások száma mindössze 1000 a több százezer vállalkozáshoz képest. Paulay szerint a megoldás az lenne, ha egyre több munkáltató venne fel fogyatékkal élőket, és nem az, hogy védett szervezeteket alakítsunk. A szakértő szerint teljes értékűvé kell tenni a munkájukat. Az értelmi fogyatékos és autista emberek is képesek alkotó, értékteremtő munkát végezni. Ezentúl alkalmasak a piacon értékesíthető termékek előállítására és különböző szolgáltatások nyújtására is.
Képességüknek megfelelő munkát kell találni
Az értelmi sérült emberek foglalkoztatásának kulcskérdése az, hogy megtalálják a képességüknek megfelelő munkakört. Ezt az igényt felismerve a Kézenfogva Alapítvány és partnerei az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Equal programja által finanszírozott Aktív műhely projekt keretén belül 2005–2008 között kidolgozták az Aktív műhely foglalkoztatási modellt. Ennek eredménye az értelmi fogyatékos és autista emberek foglalkoztatásának rendszerszemléletű fejlesztése munkaerő-piaci diszkriminációjuk csökkentése érdekében. Paulay Gyula elmondta: a válság leginkább nem a fogyatékkal élőket foglalkoztató cégeket sújtja, hiszen nem olyan ágazatban dolgoznak, mint például az építőipar.
Az Aktív műhely foglalkoztatási modellben részt vevő felek érdekérvényesítő tevékenységet végeztek a célcsoport foglalkoztatásának jogi, szakmai, illetve pénzügyi feltételeinek megteremtése érdekében. Paulay elmondta: a kormányzat csökkenti a pénzügyi támogatást, hogy a fogyatékkal élők is megkeressék a munkabérük 25 százalékát. A 100 százalékos támogatás csak a nonprofit ágazatban marad meg. A sérültek átlagosan a minimálbért keresik meg. A szakértő elmondta azt is, hogy jelenleg Magyarországon 100 védett szervezet van (ahol a fogyatékkal élők foglalkoztatási aránya 50 százalék), valamint 150 olyan vállalkozás, ahol 25-50 százalék a sérültek aránya.
A modell fontos eleme a foglalkoztatás országos hálózatának megteremtése, a hálózatszervezés és -fejlesztés a partnerek között, valamint a nemzetközi tapasztalatok begyűjtése és adaptálása a hazai gyakorlatban. Ezért a nemzetközi együttműködés keretében egy innovatív nemzetközi eszköz adaptációja is megtörtént. A spanyol „Lantegi Batuak” munkaképesség-felmérő eszköz olyan újszerű eljárás, amely az értelmi fogyatékos és autista munkavállalók munkavégzéshez kapcsolódó képességeinek felmérését, a fejlesztendő területek azonosítását és a megfelelő munkakör megtalálását teszi lehetővé.
Árulják a fogyatékos emberek portékáit
A fogyatékos emberek foglalkoztatásának támogatása érdekében létrejött egy honlap, amely egy online tudásbázis különböző hasznos információkkal. Ez tartalmazza az értelmi fogyatékos emberek által elvégezhető munkákat, különös tekintettel a környezettudatos tevékenységekre. Az ehhez szükséges ismeretekről, személyi és tárgyi feltételekről, módszertani javaslatokról és útmutatókról, úgynevezett „butikról” is olvashat az oldalon. A portálon lehet megrendelni és megvásárolni azokat a termékeket, melyeket az Aktív műhely partnerség szervezetei által foglalkoztatott értelmi fogyatékos és autista fiatalok készítettek. A honlapon ezeken kívül ötletek is találhatók a terápiás foglalkoztatáshoz és a munkahely-keresési lehetőségekhez. A projekt túlvállalási részében a partnerek továbbfejlesztették az innovatív, valós piaci igényekre reagáló termékeket, amelyeket a projekt keretében értelmi fogyatékos és autista fiatalok készítettek. A termékek értékesítésének megkönnyítése érdekében, piackutatás alapján üzleti tervek készültek. A munkahelyfeltáró szakemberek képzését követően több olyan munkahely/munkakör felmérése is megtörtént, ahol potenciálisan értelmi fogyatékos embereket foglalkoztathatnak. A fenti tevékenységek mellett az Equal tematikus hálózat keretében tanácsadói hálózat működik, amely a munkahely-feltárási munkát egészíti ki és segíti.
A foglalkoztatási modell következetes alkalmazásával az értelmi fogyatékos és autista emberek foglalkoztatásának mennyiségi és minőségi javulása prognosztizálható. Az Aktív műhely foglalkoztatási modell kidolgozására létrehozott partnerség vezetője a Kézenfogva Alapítvány, együttműködő partnerei a Bárka Alapítvány (Dunaharaszti), az Esőemberekért Egyesület (Tata), a Fogd a Kezem Alapítvány (Pécs), a Mécses Egyesület (Mezőberény) és a Szimbiózis Alapítvány (Miskolc) voltak.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
