Etnikai adatokat is rögzíthetnek a következő népszámláláskor?

A kisebbségi biztos azt kezdeményezi, hogy etnikai adatok is szerepeljenek a 2011. évi népszámlálásban – erről tárgyalt a közelmúltban Kállai Ernő Jóri Andrással. A magyar jogrendszer önkéntes alapon teszi lehetővé az etnikai adatok gyűjtését.

Nem tartja kizártnak az adatvédelmi biztos, hogy az adatvédelmi garanciák maradéktalan betartása esetén etnikai adatokat is rögzíthetnek a 2011. évi népszámlálás alkalmával; erről szóló közleményét Jóri András csütörtökön juttatta el az MTI-hez.

Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és Jóri András a közelmúltban közös munkában állapodott meg az etnikai adatkezelés kérdéseinek áttekintése érdekében. Ennek keretében a kisebbségi biztos egyrészt szeretné kezdeményezni, hogy az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatok is részét képezzék a 2011. évi népszámlálásnak, másrészt felkérte az adatvédelmi biztost a korábbinál hatékonyabb, ugyanakkor az adatvédelmi szabályokkal összhangban lévő etnikai adatgyűjtés feltételeinek kidolgozására.

A magyar jog a kötelező népszámlálás során kizárólag úgy teszi lehetővé az etnikai adatok gyűjtését, ha az önkéntesség és az anonimitás az adatgyűjtés és a feldolgozás minden fázisában biztosított. Ez azt jelenti, hogy még a kérdezőbiztosok sem tudhatják, a polgárok milyen nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak vallják magukat.

Az adatvédelmi biztos felidézte: a 2001. évi népszámlálás alkalmával az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatokat a kérdőív egy külön oldala tartalmazta azzal a felirattal, hogy az ilyen adatok szolgáltatása nem kötelező. Ez a megoldás feltehetőleg sokakat nem győzött meg arról, hogy adataik titokban maradnak, ezért a roma kisebbségre vonatkozó adatok messze alatta maradtak a más mérések, kutatások alapján becsülhetőtől – tette hozzá.

Jóri András azt javasolja: az állampolgár a népszavazási kérdőívtől független külön lapon, a kérdezőbiztos által nem ellenőrzötten, maga tölthesse ki a kisebbséghez tartozásra (és más különleges adatokra) vonatkozó részt, és a lapot lezárt borítékban adja át a kérdezőbiztosnak. A két dokumentum ugyanazt az azonosító számot viselné. Ha az alapkérdőív személyazonosításra alkalmas adatokat nem tartalmaz (ahogy 2001-ben sem tartalmazott), akkor az adatok központi feldolgozása, a két adatlap adatainak összekapcsolása nem jár személyes adatok kezelésével. A módszer az adatvédelmi biztos szerint alkalmas lehetne arra, hogy az etnikai kisebbségek számáról, területi megoszlásáról, életkörülményeiről a korábbinál sokkal pontosabb képet kapjunk.

(MTI)