Fidesz: a kormány tudott a Mol-részvények eladásáról

A kormányzat korábbi állításával ellentétben a nemzetbiztonsági bizottság ülésén kiderült: a szolgálatok a tranzakció előtt néhány nappal tájékoztatták a kormányt arról, hogy várhatóan gazdát cserél az OMV tulajdonában levő 21,2 százalékos Mol-részvénycsomag – közölte a testület elnöke a bizottsági ülést követően kedden újságírókkal. • A PSZÁF is vizsgálja a Szurgutnyeftyegaz bevásárlását • KDNP: a Molt korábban túlprivatizálták, most tehetetlenek • Bécsben Bajnai apját is a Mol-ügylet környékén látják • Orosz tulajdonrészszerzés a Molban: Sólyom aggódik • Kevés volt Ficsor a bizottságnak + Videó

A kormány tudott arról, hogy vásárlási szándék van a Mol-részvények iránt, de két gazdasági társaság ügyletét nem lehetett megakadályozni – közölte Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s alelnöke kedd este az MTI-vel. Ficsor Ádám nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter ugyancsak azt mondta, hogy nem volt lehetőség megakadályozni a tranzakciót. Amit meg lehetett tenni, azt megtették, a Mol függetlensége megmaradt – mondta az MSZP-s politikus, hozzátéve: akkor lenne baj, ha az állam és a szolgálatai nem tudtak volna az olajvállalat papírjainak eladásáról. Tóth Károly elmondása szerint a nemzetbiztonsági bizottság ülésén egyetértés volt arról, hogy a Mol függetlenségét meg kell őrizni és ehhez akár törvényt is módosítani kell, ezzel erősítve az állam védelmi szerepét. Egyetértés volt abban is – fűzte hozzá -, hogy a legutóbbi esetben a Mol és a kormány együttműködésével sikerült a cég függetlenségét fenntartani. Ficsor Ádám nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter az MTI-nek úgy fogalmazott: a tranzakció pontos részleteiről a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén tényekkel alátámasztva bemutatták, hogy a tranzakciót megakadályozni nem volt lehetőség.

„Kaptak tájékoztatást, lehetett érezni és tudni, hogy mi várható, és nem történtek meg azok a védelmi mechanizmusok, nem indították el azokat a folyamatokat, amelyek ellenlépésként ezt a tulajdonosi váltást megakadályozhatták volna” – fogalmazott Simicskó István a kormányzatnak arra a korábbi állítására utalva, hogy őket is meglepetésként érte az üzlet híre.

Arra a kérdésre, hogy ezt Ficsor Ádám elismerte-e, a bizottság kereszténydemokrata elnöke azt mondta: a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter részben elismerte, hogy voltak információik a várható eseményekről.

Simicskó megjegyezte azt is: a testületet az Információs Hivatal úgy tájékoztatta, hogy ők „hitelt érdemlően” jelezték, ilyen típusú tranzakció be fog következni. Arra a kérdésre, hogy milyen lépéseket kellett volna a kormányzatnak tennie, Simicskó István azt válaszolta: van nemzetközi gyakorlata annak, hogy a tulajdonosi szerkezet ilyen változását részben megakadályozza vagy legalább megnehezítse egy kormány. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor konkrétumokat nem mondott a politikus.

A Szurgutnyeftyegaz tulajdonosi szerkezetével kapcsolatban – az MTI kérdésére – azt mondta: e témában is tájékozódtak. Ennek részleteiről azonban Simicskó István nem kívánt részleteket közölni. Arra a kérdésére, hogy a bizottság előtt ismertté vált-e a tulajdonosi szerkezet, azt mondta: kaptak e téren „bizonyos támpontokat”, ám azt, hogy teljes mértékben ismertté váltak volna a bizottság előtt a tulajdonosok, nem lehet kimondani. Közölte: az elhangzottakat 80 évre titkosították, így további részleteket nem tud mondani.

Simicskó István szerint a Mol-ügyben az az alapvető probléma, hogy nem kellett volna a társaság állami kézben levő részvényeit értékesíteni. A politikus szerint fontos, hogy ennek az egész ügynek a tanulságát a kormányzat levonja. Ilyen tanulságként említette, hogy nemzetstratégiai célokat meg kell fogalmazni, s ezekhez eszközöket kell rendelni.

Ficsor Ádám – a bizottsági ülésről korábban távozva – újságíróknak azt mondta: abban egyetértés volt a bizottsági ülésen, hogy cél a nemzeti olajvállalat stratégiai függetlenségének a megőrzése. Az ezzel kapcsolatos részletekről viszont már volt vita, olyan vita, amely segítheti a kormányzat jövőbeni munkáját – tette hozzá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter.

Nincs nemzetbiztonsági vetülete a Rózsa-Flores ügynek

Nincs nemzetbiztonsági vetülete a Bolíviában április közepén egy kommandós akcióban lelőtt bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo ügyének az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint.

A bizottság üléséről távozóban Ficsor Ádám, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter is azt hangsúlyozta: az ügy alapvetően konzuli hatáskörbe tartozik. Simicskó István a testület ülése után kedden újságíróknak elmondta: szerencsétlen helyzet az, hogy a kormányzat olyan szinten kezelte ezt az ügyet, hogy az a látszat keletkezett, Magyarországnak köze van ehhez a „terrorista vagy terroristagyanús akcióhoz”. Úgy vélte, többek között a közszolgálati televízióban leadott, Rózsa Flores Eduardóval készült interjú is „Magyarországra húzta ezt a problémakört”, s ez – a politikus szerint – „nagyon, nagyon szerencsétlen helyzet” Simicskó István is és Ficsor Ádám, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter is azt hangsúlyozták: ez az ügy alapvetően konzuli hatáskörbe tartozik.

A miniszter – aki az ülésről távozóban nyilatkozott újságíróknak – arra a kérdésre, hogy Rózsa Flores Eduardo a nemzetbiztonság látókörébe került-e, ismerték-e a magyar hatóságok a tevékenységét, azt mondta: „bizonyos szempontból” a nemzetbiztonság látókörében volt, de „nem volt kiemelt veszélyforrásnak minősítve”. Arra a kérdésre, hogy vannak-e még Bolíviában magyarok, akiket kereshet az ottani hatóság, azt mondta: erről nem nyilatkozik, ezt a sajtóban megjelent hírt nem tudja megerősíteni.

(MTI)