Márciusban ismét nőtt azok aránya, akik tudják, hogy ebben az évben lesznek az EP-választások. Míg februárban a kérdezettek 43 százalékának volt tudomása az idei szavazásról, addig márciusban, még a köztársasági elnök bejelentése előtt már több mint 50 százalék volt a helyes válaszok aránya. A június 7-ei dátum nyilvánosságra kerülése minden bizonnyal csökkenteni fogja az időpontban bizonytalanok magas arányát (47 százalék), illetve növeli a pontos dátumot ismerők márciusban még rendkívül alacsony számát. Mindkét nagy párt szimpatizánsai körében növekedett a korábbi hónapokhoz képest a választásokat ez évre datálók aránya. Az MSZP-szavazók 64 százaléka, míg a Fidesz-szavazók 54 százaléka jelölte az idei dátumot – olvasható a Forsense adataiból.
A Fideszesek számára fontos a részvétel
Februárban a választópolgárok 69 százaléka, míg márciusban 68 százaléka tartotta inkább vagy nagyon fontosnak a szavazáson való részvételt. Mind az MSZP, mind a Fidesz támogatói az átlagnál fontosabbnak tartják a részvételt, a két párt bázisa között ilyen tekintetben nincs jelentős különbség. Ugyanakkor a Fidesz táborában hangsúlyosabb azok véleménye, akik a választást a „nagyon fontos” jelzővel illetik. Ebből következik, hogy a szavazáson való részvételt nagyon fontosnak tartó, pártot is választó kérdezettek között a Fidesz előnye még jelentősebb, mint az összes válaszoló körében: a legnagyobb ellenzéki párt EP-listájára 74 százalék, míg az MSZP listájára 18 százalék adná a voksát – áll a kutatásban.
Ismeretlen ismerős
A Forsense márciusi felmérésében külön vizsgálta a parlamenti pártok és a Jobbik EP-listavezetőinek ismertségét és népszerűségét. A legismertebb a listavezetők közül Bokros Lajos, mindössze a válaszolók öt százaléka nem ismerte őt. A volt pénzügyminiszter osztja meg ugyanakkor leginkább a választópolgárokat, és 40 pontos népszerűségi indexe a legalacsonyabb a listavezetők között. Az öt vizsgált listavezető közül a legnépszerűbb Schmitt Pál, akinek a 100 fokú skálán elért 49 pontos értéke a jelenlegi népszerűségi mutatók szintje mellett viszonylag magasnak mondható, őt követte szorosan Göncz Kinga és Szent-Iványi István. A három listavezető közti különbség nem tekinthető szignifikánsnak. A felmérés egyik meglepő eredménye, hogy Morvai Krisztina ismertsége nagyobb volt a megkérdezettek körében, mint a magyar politikai élet régi szereplőjének számító Szent-Iványi Istváné.
A teljes politikusi mezőnnyel összehasonlítva kiemelhető, hogy az EP-listák vezetői párttársaik körében is inkább a népszerűbb politikusok közé számítanak. Ez alól Bokros Lajos és Morvai Krisztina jelent kivételt, gyengébb szereplésük éppen abból következik, hogy az ellenoldal szavazói az átlagosnál alacsonyabb, sok esetben a legalacsonyabb osztályzatot adták számukra. Az előbbi esetében a személy politikai előélete (Bokros-csomag), az utóbbinál elsősorban az őt támogató radikális párt erősebb elutasítottsága okozza az alacsonyabb osztályzatokat. A kis pártok esetében ez a jelenség nem jelent feltétlenül problémát, hiszen az 5 százalékos küszöb eléréshez nekik nagyobb szükségük van a kisebb számú, de erősen elkötelezett szavazók aktivitására.
(forsense.hu)
Oroszország
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
