Oszkó Péter a Reformszövetségben a Bajnai-kormány által tervezettnél radikálisabb munkáltatói járulékcsökkentést javasolt. Idén 5, jövőre további 3, 2011-ben pedig újabb 2 százalékponttal mérsékelte volna a munkaadók kiadásait. A tb-kasszából kieső bevételt részben a tételes egészségügyi hozzájárulás megemelésével pótolta volna, az eho összege a jelenlegi 1950-ről 5000 forintra nőtt volna 2010-ben. A Reformszövetség szerint a két lépés kiegyenlítette volna a munkáltatói terheket az alacsony és a magasabb jövedelemsávok között, visszaszorítva az adóelkerülést vagy a minimálbérre való bejelentést. Pénzügyminiszterként 8 helyett már csak 5 százalékos általános járulékcsökkentéssel számol Oszkó Péter, és azzal is csak jövőre. Az egészségügyi hozzájárulást pedig eltörölné.
Állítása szerint meggyőzte az a szakmai érv, hogy az alacsony jövedelemsávokban szükséges a munkáltatói terhek nagyobb csökkentése, mert a munkanélküliség az alacsonyabb képzettségűek között a legnagyobb. Előzetes számítások szerint a munkáltatói járulék csökkentése és az eho eltörlése 200 milliárd forintos bevételkiesést jelent az egészségbiztosítási kasszában 2010-ben. Hasonlóan alakulhat a nyugdíjkassza egyenlege is. Korózs Lajos szociális államtitkár elmondta: a nyugdíjkassza 80,5 százalékát finanszírozzák a járulékokból, a hiányzó részt az adóforintokból egészítik ki.
A kormány az idei költségvetésben nullszaldósra tervezte a nyugdíjbiztosítási alapot, az egészségbiztosítási kasszában pedig 9 milliárd forintos hiányt várt. Ehhez képest a tb-alapok az első negyedévet 38 milliárd forintos mínuszban zárták, éves hiányuk pedig meghaladhatja a 100 milliárd forintot a Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint. A hiányzó összeget valószínűleg az áfa- és jövedékiadó-emelés többletbevételéből pótolják majd.
(hírTV)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.