Miniszterként már másként gondolja Oszkó Péter

Cégvezetőként még a munkáltatói terhek kiegyenlítésének híve volt Oszkó Péter, politikusként viszont már az alacsony képzettségűek elhelyezkedésének támogatását tartja az adórendszer egyik elsődleges feladatának. Az időközben már megszűnt Reformszövetség tagjaként két és félszeresére emelte volna a tételes egészségügyi hozzájárulást. Pénzügyminiszterként viszont valószínűleg az eho eltörlése fűződik majd a nevéhez.

MNO
2009. 04. 25. 15:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Oszkó Péter a Reformszövetségben a Bajnai-kormány által tervezettnél radikálisabb munkáltatói járulékcsökkentést javasolt. Idén 5, jövőre további 3, 2011-ben pedig újabb 2 százalékponttal mérsékelte volna a munkaadók kiadásait. A tb-kasszából kieső bevételt részben a tételes egészségügyi hozzájárulás megemelésével pótolta volna, az eho összege a jelenlegi 1950-ről 5000 forintra nőtt volna 2010-ben. A Reformszövetség szerint a két lépés kiegyenlítette volna a munkáltatói terheket az alacsony és a magasabb jövedelemsávok között, visszaszorítva az adóelkerülést vagy a minimálbérre való bejelentést. Pénzügyminiszterként 8 helyett már csak 5 százalékos általános járulékcsökkentéssel számol Oszkó Péter, és azzal is csak jövőre. Az egészségügyi hozzájárulást pedig eltörölné.

Állítása szerint meggyőzte az a szakmai érv, hogy az alacsony jövedelemsávokban szükséges a munkáltatói terhek nagyobb csökkentése, mert a munkanélküliség az alacsonyabb képzettségűek között a legnagyobb. Előzetes számítások szerint a munkáltatói járulék csökkentése és az eho eltörlése 200 milliárd forintos bevételkiesést jelent az egészségbiztosítási kasszában 2010-ben. Hasonlóan alakulhat a nyugdíjkassza egyenlege is. Korózs Lajos szociális államtitkár elmondta: a nyugdíjkassza 80,5 százalékát finanszírozzák a járulékokból, a hiányzó részt az adóforintokból egészítik ki.

A kormány az idei költségvetésben nullszaldósra tervezte a nyugdíjbiztosítási alapot, az egészségbiztosítási kasszában pedig 9 milliárd forintos hiányt várt. Ehhez képest a tb-alapok az első negyedévet 38 milliárd forintos mínuszban zárták, éves hiányuk pedig meghaladhatja a 100 milliárd forintot a Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint. A hiányzó összeget valószínűleg az áfa- és jövedékiadó-emelés többletbevételéből pótolják majd.

(hírTV)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.