Brassói Sándor kifejtette: egy olyan társadalmi jelenségről van szó, amely megjelenik a közoktatásban is. A folyamat, a jelenség ott volt eddig is, de az iskola falai között maradt, az intézmények részben elfedték, vagy nem került nyilvánosságra. A főosztályvezető-helyettes idézett egy 2006-os, 36 ország részvételével készült felmérést, amelyből az derül ki, hogy a hazai helyzet elmarad a nemzetközi porondon átlagosan tapasztalhatótól. Példaként említette, hogy a 11, 13 és 15 évesek körében a zaklatás jelenségét tekintve Magyarország az alsó harmadban van, míg a verekedésben egy-két ponttal haladja meg az átlagot.
Összegzése szerint a bántalmazás területén nem történt jelentős változás 2002 óta. Kiemelte: az iskolai erőszak elleni fellépés nem szűkíthető kizárólag a közoktatásra, összetett problémáról van szó. A tárca illetékese beszámolt az e téren a közelmúltban tett intézkedésekről is. Elmondta: az OKM egyeztetéseket kezdeményezett az igazságügyi tárcával a pedagógusok büntetőjogi védelme érdekében, illetve azért, hogy az ilyen cselekményeknél a büntetőszankciók erősödjenek.
Folynak a pedagógus-továbbképzések is, eddig mintegy ezren vettek részt ilyeneken. A tárca kezdeményezte továbbá a közoktatási törvény módosítását is. Eszerint a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok indokoltnak tartják, akkor megjelenjen gyermekével nevelési tanácsadáson vagy iskolapszichológusi vizsgálaton. Megkezdődött az iskolapszichológusi hálózat kiépítése is, az ehhez szükséges forrásokat tartalmazza a költségvetés – közölte.
(MTI)
origo.hu
Pánik a Tisza Pártnál: nem tetszik Magyar Péter dézsmaprogramja a híveknek
