A német konzervatív napilap szerdai számában megjelent interjúban a miniszter mindenekelőtt a kiadási oldalon elmaradt reformokkal indokolta azt, hogy Magyarországot a térségben különösen erősen sújtja a válság. Úgy vélte, hogy ezeket már évekkel korábban végre kellett volna hajtani. Az elmaradt reformok között említette a regionális összehasonlításban lényegesen magasabb szociális kiadások megkurtítását. Ez okozza azt, hogy a magyar gazdaság kevésbé versenyképes, s a válság erősebben érinti, mint más országokat – tette hozzá. Oszkó Péter utalt arra is, hogy Magyarország rendkívül erősen függ az eurótérség konjunktúrájának alakulásától. Ha az említett térségben mélyül a recesszió, az Magyarországon is lecsapódik – jelentette ki.
A magyar pénzügyminiszter nem értett egyet azokkal az aggodalmakkal, amelyek szerint az ország továbbra is a fizetésképtelenség szélén állna. Úgy vélte, hogy ez a forgatókönyv nem felel meg a realitásnak. Oszkó Péter szerint a jelenlegi pénzügyi helyzet alátámasztja ezt. Több más országtól eltérően a költségvetési deficit Magyarországon a bruttó nemzeti termék 3 százalékát teszi ki – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: „Azon vagyunk, hogy ezt a hiányt a válság ellenére csökkentsük. Ezáltal egy olyan időpontban konszolidálunk, amikor más országok az adósságaikat részben jelentősen növelik.”
Azzal kapcsolatban, hogy a külföldi valutában felvett lakossági hitelek az összhitelek kétharmadát teszik ki, s mindez a magyar problémák egyik fő okát jelenti, a pénzügyminiszter úgy vélekedett: a lakosság tanult a leckéből. Az emberek megértették, hogy euróban és svájci frankban jelentősen alacsonyabb kamat mellett jutnak hitelhez, de magas árfolyamkockázattal kell szembenézniük. Ezen a téren nincs semmifajta korlátozó szabályozás – fűzte hozzá a miniszter, utalva ugyanakkor arra, hogy a bankok megváltoztatták erre vonatkozó gyakorlati tevékenységüket.
Oszkó Péter annak a reménynek adott hangot, hogy Magyarország a lehető leggyorsabban az euróklub tagja lehet. „Ehhez azonban mindenekelőtt teljesítenünk kell a maastrichti kritériumokat” – fűzte hozzá. Elutasította ugyanakkor, hogy ezzel kapcsolatban menetrendet vázoljon fel. „Olyan időben, mint a mostani, nem kívánok semmifajta pontos időtervet rögzíteni” – hangoztatta a miniszter, utalva arra: nagy a veszélye ugyanis annak, hogy a tervet nem sikerül betartani. „Jobb azt mondani, hogy minden tőlünk telhetőt elkövetünk, s ezáltal jelezzük a piacoknak, hogy a megfelelő úton járunk” – hangsúlyozta a magyar pénzügyminiszter.
A Frankfurter Allgemenie Zeitung által az új magyar, „úgynevezett szakértői kabinet” szakembereinek egyikeként említett Oszkó Péter az új posztjával kapcsolatos kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években gyakran foglalkozott a gazdaság fokozott versenyképességét és az állami költségvetés szanálását célzó reformjavaslatokkal. „Amikor meghívást kaptam a kormányba, számomra a közreműködés kötelességet jelentett. Válság idején ezt nem lehet elutasítani” – jelentette ki a pénzügyminiszter, aki ugyanakkor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy hosszú távon is miniszter kíván-e maradni. „Egyértelműen amellett tettem hitet, hogy válságmenedzserként tevékenykedjek, s útnak indítsam a reformokat” – fogalmazott Oszkó Péter.
(mti)
origo.hu
Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!
