Sólyom: A zöldenergia nem kényszerűségből lenyelt keserű pirula

Az önfegyelmező takarékosságon és a megújuló energiaforrások használatán alapuló „igazi szemléletváltás” nem „kényszerűségből lenyelt keserű pirula”, hanem egy új életminőség, a „jó élet” eszménye – mondta Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön a Heti Válasz által szervezett, Energia – másképp nevű konferencián Budapesten.

Sólyom László szerint a világméretű gazdasági válság váratlan katalizátora lehet a zöldenergia alkalmazásának, amely így – az informatikát felváltva – a világgazdaság húzóágazatává válhat. Hangsúlyozta, hogy a válságban egyszerre kell kezelni a rövid távú pénzügyi, a középtávú energia-, valamint a hosszú távú klímaválságot.

A megújuló természeti erőforrások fenntartható használatának ezért nemcsak a nemzetgazdaság egyik szempontját kell adnia, hanem az egész gazdaság keretét is – emelte ki a köztársasági elnök. Elmondása szerint az energiatermelés és -felhasználás bonyolult összefüggései mellett „bizonyosan helyes kiinduló tétel a felhasznált energia mennyiségének csökkentése”. Ennek módjai – az energiahatékonyság növelése, illetve a fogyasztás csökkentése – azonban minőségileg különbözőek – fűzte hozzá.

Az államnak nemcsak a termelésben, hanem a fogyasztásban is ösztönöznie kell a takarékosságot, ugyanis az energiahatékonyság fejlesztése önmagában nem eredményezi a felhasznált energiamennyiség csökkenését – húzta alá a köztársasági elnök, példaként az autóhasználatot említve, ahol az egyre kisebb fogyasztású járművek ellenére növekszik az évente felhasznált üzemanyag mennyisége.

A Paksi Atomerőmű tervezett bővítésére kitérve aláhúzta: az Országgyűlés hétfőn úgy adta elvi hozzájárulását az új blokkok létesítésének előkészítéséhez, hogy a kérdésről „sohasem folyt érdemi érveket felvonultató társadalmi vita”. Megjegyezte: a határozatot „lelkesen megszavazó képviselők” sem rendelkeztek a legalapvetőbb információkkal, így egyebek mellett nem vették figyelembe az atomerőmű bővítésének „gazdaságossági kérdőjeleit tartalmazó bőséges irodalmat” sem.

Matolcsy György közgazdász előadásában rámutatott: Magyarországnak 2020–2025-ig teljes energiafüggetlenséget kell elérnie, amihez az energiatakarékosság és az atomenergia előállítása mellett a megújuló energiaforrásokra való erőteljes koncentrációra is szükség van. Hangsúlyozta: a zöldenergia gazdaságélénkítő jelentősége elsősorban munkahelyteremtő, illetve decentralizáló hatásában rejlik.

Az Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint a magyar gazdaság 12 kitörési pontját az egészségturizmus, a gyógyszeripar, a logisztika, a bio- és atomenergia, a gazdasági szolgáltatások, Budapest, az „ízlésiparok”, a hungarikumok, az autóipar, a tudásipar és a kutatás-fejlesztés jelentheti.

Olajos Péter néppárti európai parlamenti képviselő elmondta: Magyarországnak minél előbb fel kell használnia a klímavédelmi célokból korábban értékesített szén-dioxid-kvótákból befolyt összegeket. A Belgiumnak és Spanyolországnak adott „karbonvagyon” átlátható és hatékony kezelése nélkül ugyanis az ország könnyen lemaradhat az Oroszország, Ukrajna és Csehország növekvő érdeklődésével élesedő kvótakereskedelem további lehetséges bevételeiről – fűzte hozzá.

(MTI)