A Századvég Intézet kutatása szerint a magyar társadalom a közbiztonság általános, országos állapotát kifejezetten kedvezőtlennek látja. A közbiztonság helyzetére a válaszadók 37 pontot adtak egy nullától százig terjedő skálán. Az országos állapotokat a legkedvezőtlenebbnek a fővárosban (35 pont) és a falvakban (36 pont) élők gondolták, míg a legkedvezőbb értékelést a megyeszékhelyeken (42 pont) regisztrálták. Régiós bontásban a Nyugat-Dunántúl (43 pont) és a Dél-Alföld (40 pont) vonatkozásában kedvezőbb a kép, ugyanakkor – ismerve a bűnelkövetési statisztikákat – nem meglepő módon az Észak-Alföld (34 pont) és Észak-Magyarország (35 pont) lakói adták a legalacsonyabb pontszámot az általános közbiztonsági helyzetre – szerepel az intézet felmérésében.
A közbiztonság helyi szintű megítélése valamivel kedvezőbb, azonban ebben az esetben is csak 54 pont az értékelések átlaga. A közbiztonságról a legrosszabb véleménnyel a városokban élők voltak (52 pont), míg a legjobb értékelést (58 pont) a megyei jogú városok lakosai adták. Az Észak-Alföld és Észak-Magyarország lakóinak helyi szintű biztonságérzete sokkal rosszabb a többi régióban tapasztaltnál. A nevezett két régió esetében 48-48 pontos értéket rögzítettek, míg a harmadik legalacsonyabb eredményt, 53 pontot a Közép-Dunántúlon kapták – olvasható a kutatásban.
Az elszegényedés növeli a bűnözést?
A megkérdezettek a rossz közbiztonsági állapotok legfőbb okaként a fokozódó szociális feszültségeket, az elszegényesedést nevezték meg (42 százalék); a falvakban ez az arány 50 százalék volt. Az összes megkérdezett további 15-15 százaléka jelölte meg főbb kiváltó okként a rendőrség általánosan rossz helyzetét (ez Budapesten 22 százalék), illetve az etnikai konfliktusokat (a Dél-Alföldön 20 százalék). Folytatva a sort a válaszadók szerint a rossz közbiztonságért az elit negatív példamutatása (9 százalék) és a szervezett bűnözés (7 százalék) tehető felelőssé – áll a Századvég kutatásában.
Határozottabb rendvédelem kell
A kedvezőtlen helyzeten a megkérdezettek jelentős része (45 százalék) egyértelmű büntetőjogi szankcionálással javítana. A válaszadók mintegy egyharmada szerint a megoldást az jelenthetné, ha a mindenkori kormányok határozottabb rendvédelmi politikát folytatnának. 17 százalékuk úgy vélekedett, hogy a rendőrség személyi állományának növelésével is kezelni lehet a helyzetet. Lényeges eltéréseket tapasztaltunk az egyes korcsoportok álláspontját illetően. Míg a 30-39 év közöttiek 59 százaléka szerint világosabb büntetőjogi válaszra lenne szükség, addig a hatvan évnél idősebb korosztály tagjainak körében ennek az opciónak a támogatottsága „csak” 38 százalékos volt. A legfiatalabb generáció esetében a leghatékonyabb közbiztonságot erősítő módszernek a határozottabb rendvédelmi politika kialakítása bizonyult.
(Forrás: Szazadveg.hu)
origo.hu
Három magyar egyetem is bekerült a világ legjobbjai közé
