A választáson listát állító pártok eddig 1815 delegáltat állítottak – közölte az Országos Választási Iroda (OVI) az MTI-vel. A legtöbbet az MSZP, összesen 1044-et, a Fidesz 519-et, a Jobbik pedig 183 megbízott tagot delegált a választás rendjét felügyelő szavazatszámláló bizottságokba. A jogszabály szerint a listát állító pártok jogosultak arra, hogy a 11 ezer szavazatszámláló bizottságba, a 20 területi választási bizottságba, valamint az Országos Választási Bizottságba (OVB) egy-egy tagot küldjenek. Megbízott tagot legkésőbb péntek 16 óráig lehet bejelenteni a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság esetén pedig a helyi választási iroda vezetőjénél.
Az OVB korábban tíz párt nyolc listáját vette nyilvántartásba. Közös listát állított a Fidesz és a KDNP, valamint a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt. A közös listát állító pártok közösen küldhetnek egy tagot a választási bizottságokba. Önálló listát állított az MSZP, a Jobbik, az SZDSZ, az MDF, a Munkáspárt és az MCF Roma Összefogás. A pártok a választások tisztaságáról saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg közvetlenül a szavazatszámláló bizottságokban.
A törvény azért biztosít lehetőséget a delegálásra, mert a bizottságok így széles körű ellenőrzés keretében végezhetik a voksok számolását és állapíthatják meg a szavazóköri eredményeket. Az informatikai rendszer adatai alapján csak az előzetes, tájékoztató eredményeket közlik. A hivatalos eredményt azonban a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek alapján állapítja meg az OVB. Így valamennyi, a választáson induló párt a delegáltjain keresztül közvetlenül is követheti az eredmény megállapítását.
A nyilvánosság biztosításán túl a pártok olcsóbbá is tehetik a választást, ha minden szavazatszámláló bizottságba delegáltat küldenek, ekkor ugyanis nem kell bevonni (fejenként 15 ezer forintért) úgynevezett póttagokat. Ahhoz tehát, hogy minden szavazatszámláló bizottságban meg lehessen „spórolni” kétszer 15 ezer forintot, a pártoknak legalább mintegy 22 ezer delegáltat kellene állítaniuk. (Ez abban az esetben igaz, ha nem ugyanazokba a bizottságokba delegálnak; egyébként ennél lényegesen több küldöttre lenne szükség.) A szavazatszámláló bizottságok öttagúak, kivéve azokban a szavazókörökben, amelyekben az igazolással (tehát más településről átjelentkezők) voksolnak; itt hét embernek kell ellenőriznie a szavazás törvényességét. A bizottságoknak három olyan tagja van, akikről még az országgyűlési választások előtt döntött a helyi képviselő-testület.
Más településen is lehet voksolni
Ha a választópolgár a szavazás napján nem a lakóhelyén tartózkodik, igazolással voksolhat egy másik magyarországi település e célra kijelölt szavazóhelyiségében is. Ehhez a polgároknak igazolást kell kérniük a lakóhelyük szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől (aki egyben a jegyző is). Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján a választás előtti második napig, június 5-ig kérhetnek a választók. Ajánlott levélben is lehet igazolást kérni, ám ebben az esetben a kérelemnek június 2-ig meg kell érkeznie a helyi választási irodába. Ha a választópolgár az igazolás kiadását követően valamiért meggondolja magát, és mégis a lakóhelyén szeretne szavazni, akkor június 4-ig még kérheti a lakcíme szerinti helyi választási iroda vezetőjétől, hogy vegyék vissza az eredeti szavazókörbe. A kiadott igazolást ekkor bevonják, így nem fordulhat elő, hogy a polgár két helyen is szavaz. Az igazolás kiadásához a jegyzőnek szüksége van kérelmező nevére, személyi azonosítójára, lakcímére, továbbá annak a településnek a nevét is közölni kell, ahol a választó szavazni kíván.
A választópolgár azokon a településeken, ahol több szavazókör van, nem választhatja meg, hogy melyikben kíván szavazni, hanem csak az erre a célra kijelölt szavazókörben adhatja le a voksát. Azokban a szavazókörökben, ahol a nem a lakóhelyükön, ezért igazolással szavazók adhatják le voksaikat, a szavazatszámláló bizottságok nem öt-, hanem héttagúak a megnövekedett munkateher miatt. Az igazolással jelentkező szavazónak a szavazókörben ellenőrzik a személyazonosságát és a lakcímét. A bizottság ellenőrzi az igazolás eredetiségét (hogy nem fénymásolt, illetve nem faxon érkezett), hogy a választópolgár lakcíme szerinti jegyző állította ki, illetve hogy az igazolás abba a szavazókörbe szól, ahol a választópolgár szavazni kíván. Az igazolásokat a szavazatszámláló bizottságok a szavazólap átadásakor bevonják, így biztosítva, hogy a választópolgár ne adhassa le többször a szavazatát.
(MTI)
Orbán Viktor
Fontos nemzetstratégiai cél a föderalista mesterterv megakadályozása
