Fordulat lehet a MÁV Biztosító kártérítési perében?

A volt MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) ügyfeleit is fizetésre kötelezték a bíróságok az eddig lezárult elsőfokú ítéletekben, de nem kizárt, hogy a másodfokú perekben nem ők, hanem a kártalanítási számla fog fizetni – mondta egy magát megnevezni nem kívánó, az ügyben érintett jogi szakértő.

MNO
2009. 05. 25. 16:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A probléma onnan ered, hogy miután a MÁV ÁBE „nem szeretett fizetni”, a károsultak – ha volt cascójuk – elmentek a saját biztosítójukhoz, és vele fizettették ki a kárt. A polgári jog szabályai szerint ilyenkor a fizető biztosító lép a károsult helyébe, tehát követelheti az általa kifizetett pénzt a károkozó biztosítójától, ez esetben a MÁV egyesülettől. A legtöbbet az Allianz és a Generali Providencia fizetett és követel a MÁV ÁBE-től.

A perek egy része még azelőtt lezárult, hogy a MÁV ÁBE csődbe jutott volna, így a követelt összeget a biztosítók megkapták, vagy legalábbis jogerős ítéletük van arra, hogy jár nekik a pénz. A MÁV ÁBE még a működése során azzal érvelt, hogy a helyette fizetett biztosítók magas óradíjat térítettek a javítóknak, ő maga olcsóbban tudta volna megjavíttatni az autókat. Az MTI által megkérdezett szakértő viszont azt közölte, hogy a perek során a szakértők rendre azt a költséget fogadták el valósnak, amely a MÁV ÁBE által fizetett biztosítók számláiban szerepelt.

A mai problémák már az egyesület csődje, illetve a felszámolásának megindulása miatt keletkeztek. Ha ugyanis a kárt kifizető biztosítónak nem tud fizetni a MÁV ÁBE – mert a vagyona kevesebb a tartozásainál –, akkor az előbbi a kárt okozó autó üzembentartójától próbálja behajtani az általa már kifizetett összeget. Az eddig megszületett elsőfokú bírósági ítéletek vagy egyetemleges adóssá nyilvánították a kárt okozott MÁV ÁBE-ügyfelet, vagy pedig mögöttes adósként kezelik. Az előbbi esetben a jogosult biztosító maga választhat, hogy a MÁV ÁBE-től, vagy a kárt okozott üzembentartótól kéri a teljes követelését, míg az utóbbi esetben előbb a MÁV ÁBE-től kell megkísérelni behajtani a pénzt, és ha nem fizet, csak akkor kell helytállnia a volt biztosítottnak.

Ezek az ítéletek a polgári törvénykönyv (Ptk.) általános felelősségi, továbbá a veszélyes üzemi felelősségi szabályain alapulnak. Eddig másodfokon még egy per sem fejeződött be, de elképzelhető, hogy a bíróság megváltoztatja az elsőfokú ítéletet – jegyezte meg az MTI-nek nyilatkozó szakértő. Egy másik jogi levezetés alapján ugyanis a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által működtetett kártalanítási számla – felelősként – mögé állítható a MÁV ÁBE-nek, mint nem fizető biztosítónak. A károkat rendező biztosítóknak végső soron mindegy, hogy ki fizet, sőt ez utóbbi megoldással előbb jutnának a pénzükhöz. A helyzet fonákja viszont az, hogy a kártalanítási számlát az autós biztosítók „töltögetik”, így végső soron a saját pénzüket kapnák vissza a biztosítók.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.