A magyarok nem bíznak a korrupcióellenes intézkedésekben

Csökkent a bizalom az üzleti szektor és a politikai elit iránt az utóbbi években Magyarországon – mondta közvélemény-kutatásukra alapozva a Transparency International Magyarország igazgatója, Alexa Noémi szerdán Budapesten.

A lakosság kétharmada nem bízik a kormányzati korrupcióellenes intézkedésekben; 2007-hez képest 9-ről 14 százalékra nőtt a felmérés szerint a kenőpénzt fizetők aránya Magyarországon – közölte sajtótájékoztatón Alexa Noémi. Felmérésük szerint a magyar társadalom nem lép fel a korrupció ellen, mindössze 3 százaléka tett hivatalos bejelentést azoknak, akik tapasztaltak ilyen cselekményeket.

Az intézményvezető rámutatott: 69 vizsgált ország válaszadóinak több mint a fele úgy véli, az üzleti szektor megvesztegetéssel próbál hatást gyakorolni a politikára és a törvénykezésre. Ugyanígy, felmérésük szerint 10-ből mindössze három válaszoló hisz a kormányok antikorrupciós törekvéseiben, 68 százalékuk pedig korruptnak tartja a politikai pártokat. A legkorruptabbnak Magyarországon az üzleti szektort tartották a válaszadók, második helyen a politikai pártok, harmadikon pedig a parlament áll.

A világszintű felmérés szerint a legtöbb kenőpénz az utóbbi évben a rendőrséghez folyt be, ezt követik az igazságszolgáltatás, majd az ingatlanokkal kapcsolatos tranzakciók – közölte. Alexa Noémi megjegyezte: ha azonban a háztartások utóbbi évi kifizetett kenőpénzeit vesszük szemügyre, kiderül, hogy Magyarországon az egészségügyben fizette a társadalom – 18 százalék – a legtöbbet. Következtetése szerint a korrupció ellen a politikai élet és az üzleti szektor együttes fellépésére van szükség. Ehhez a nyilvánosságot, a médiát segítségül lehet hívni, ezenkívül a különböző közbeszerzési eljárásoknak is átláthatóknak kell lenniük – hangoztatta.

„Az egészségügy a megvesztegetésben minden szektort megelőz”

Az igazgató elmondta, hogy a magyarországi felmérést 2008. októbere és 2009. februárja között végezték, a nemzetközi szervezet 69 országot vizsgált, összesen 73 132 embert kérdezett meg. Magyarországon 1024 válaszadójuk volt ebben az időszakban, akik mindegyike 16 év feletti volt. A megkérdezés személyes interjúval, önkitöltő kérdőívvel, telefonos interjúval és online interjúval történt. Leitner György, a GlaxoSmith Kline egészségügyi cég vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: fontos nekik a korrupcióellenesség, mert „az egészségügy a megvesztegetésben minden szektort megelőz Magyarországon”. Úgy látta, hogy az egyik legfontosabb, ami idecsalogatja a befektetőket, az a szerződések átláthatósága. Azt is megemlítette, hogy a gyógyszeripart „körüllengi az átláthatóság hiánya”. Hozzátette: az utóbbi 20 évben a gyógyszeriparban elindult egy megtisztulási folyamat, aminek még korántsem értek a végére. Cégük célja az, hogy a közbeszerzések a gyógyszeriparban legyenek átláthatók. A csecsemő-, illetve gyermekvédő oltások közbeszerzésében ez már javarészt megvalósult – fűzte hozzá.

(MTI)