A vízhiány mellett a vízbőség is gondot okoz a Dél-Alföldön

Egyszerre okoz gondot a vízhiány és a vízbőség Dél-Alföld egyes térségeiben – hangzott el az európai uniós Víz Keretirányelv alapján az Alsó-Tisza vidékére elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási terv első változatának bemutatásán hétfőn Szegeden.

MNO
2009. 06. 29. 9:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2000 végén lépett hatályba az Európai Unió Víz Keretirányelve, mely szerint a tagállamoknak 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt az állapotot – mondta Kozák Péter, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője. Az ehhez vezető intézkedéseket foglalja össze a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, amelynek az egész országra vonatkozó végleges változata december végére készül el. Ezt előzi meg az egyes tervezési egységekre vonatkozó elképzelések összegyűjtése, a jelenlegi helyzet felmérése, a célok és a szükséges teendők meghatározása – közölte a szakember.

Az Alsó-Tisza vidékén három tervezési egység közül a legnagyobb – több mint 5 ezer négyzetkilométeres – az Alsó-Tisza jobb parti egysége. Ezen a területen a legkomolyabb problémát a Duna-Tisza közi Homokhátságon jelentkező – klimatikus okokra visszavezethető – vízhiány jelenti. A másik helyi sajátosság a tavaszi hóolvadást követő belvízelöntés – magyarázta az osztályvezető. Itt a vízbő időszakokban jelentkező víztöbblet gyors elvezetése helyett a vizek visszatartására kellene törekedni területi tározókban, amellyel mérsékelhetők lennének a nyári vízhiány miatti károk – jegyezte meg.

A Tisza bal partján található Kurca tervezési egységben az intenzív mezőgazdasági hasznosítás érdekében kialakított csatorna rendszerekben feliszapolódás tapasztalható, s a vízminőség is leromlott. Sajátos helyi jelenség még a termálvízkincs energetikai célú hasznosítása is, amely bizonyos esetekben vízminőségi problémákat is okoz – közölte a szakember.

A harmadik tervezési egység a Maros hordalékkúpja, amely felszín alatti vízkészlete mind mennyiségi mind minőségi szempontból a leginkább veszélyeztetett. A térség megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízellátásának biztosítása érdekében itt többek között azoknál a kétezer lakosnál kisebb településeken is minél előbb meg kell oldani a szennyvíz összegyűjtését és tisztítását, ahol ennek elmaradása veszélyeztetheti a vízbázist – fogalmazott az osztályvezető.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.