A csoportot különbusszal vitték a helyszínre, ahol a négy alagút közül a másodikon, a B-jelű félhomályán már áthajthatott a tömegközlekedési eszköz. Az érdeklődőket Rakita András főmérnök kalauzolta, aki egyebek mellett elmondta: a 386 méter hosszú B-jelű alagút belső héjszerkezete elkészült. Az A-jelű alagút beomlott részén a felszíni megerősítő munkák már elkészültek. Az 1331méter hosszú műtárgy egyik járatát augusztusra szeretnék átfúrni és ott is megkezdeni a belső héj építését. A kirándulás két fő témája az alagútomlás volt, illetve az, hogy az alagút, vagy a bevágás lett volna-e jobb megoldás.
Rakita András előbbivel kapcsolatban egyebek mellett azt mondta: sokszor mondják, hogy lösztalajban nem tanácsos alagutat fúrni. Ehhez képest a löszben fekvő B, a C, és a D. jelű alagutak fúrásánál nem volt probléma, csak az A-jelűnél, amely viszont nem tisztán löszben van. A bevágás kontra alagút vitát érintően a szakember azt mondta: ha nincs alagút, akkor 120-160 méter széles, mély bevágásokat kellett volna készíteni, és az onnan kitermelt 8-12 millió köbméter földet elhelyezni a közelben. A tervezők a költségek, továbbá környezetvédelmi, termőföldvédelmi és számos egyéb szempont alapján mérlegelve döntöttek az alagutak mellett.
A nyitott kapuk napján résztvevő civilek zömének egyébként tetszett az, amit az építkezésen láttak.
(teol.hu)
origo.hu
Veszélyes betegséget terjeszthet a klíma
