Tavaly szeptember 1-jén született és június 30-val lép életbe az a jogszabályváltozás, amely szigorította a parlagfű elleni védekezést. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény és a kapcsolódó kormányrendelet figyelembe veszi a parlagfű fejlődési ütemét, életciklusát. A növény, amely tövenként 3000–4000 magot nevel, pollenjét pedig száz kilométeres távolságra is elsodorhatja a szél, virágzati bimbóit ilyentájt kezdi fejleszteni.
A jogszabály szerint a bimbó kialakulását is meg kell akadályozni, s ehhez rendeli a június 30-i határnapot. A törvény értelmében június 30. az a legvégső időpont, ameddig meg kell akadályozni a parlagfű virágbimbóinak kialakulását. Ezt az állapotot ugyanakkor továbbra is fenn kell tartani, ennek teljesítése viszont csak a parlagfű rendszeres irtásával lehetséges. Mulasztás állapítható meg, ha a területen június 30-át követően nem észlelhető olyan beavatkozás, amely a parlagfű fejlődésében kizárja a virágbimbók kialakulását.
A területek azonosítása – tulajdonos, földhasználó, helyrajzi szám – ma már számítógéppel és műholdas helymeghatározó berendezésekkel gyorsan, pontosan elvégezhető. Az előző években a parlagfűvel erősen fertőzött területeken gazdálkodók az idén is számíthatnak az ellenőrzésre. A hatóságok amennyiben azt látják, hogy a földhasználó és -tulajdonos nem végezte el a védekezést, úgy közérdekű védekezést rendelnek el. Erről nem kell előzetesen értesíteni az érdekelteket.
A védekezés költségeit 15 napon belül be kell fizetnie a mulasztás elkövetőjének, késedelem esetén a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben. Az összeg az adók módjára behajtható, erről az APEH gondoskodik. Amennyiben az ingatlan közös tulajdonban van, úgy a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felelős. A mulasztót ezenfelül tetemes bírság is fenyegeti. Ez attól függően változik, hogy mekkora belterületről vagy külterületről van szó.
(heol.hu)
origo.hu
Orbán Viktor: Az Európai Bizottság ne avatkozzon be a tagállamok rendvédelmi ügyeibe
