Péntekig tehetők nyilvánossá a közvélemény-kutatások

A közvélemény-kutatási adatokat péntek éjfélig, a kampánycsend kezdetéig nyilvánosságra lehet hozni az Alkotmánybíróság két évvel ezelőtti döntése értelmében. A legfőbb bírói testület 2007 februárjában eltörölte a választások előtti közvélemény-kutatási adatok nyilvánosságra hozatalát tiltó törvényi rendelkezést, ennek értelmében a vasárnapi európai parlamenti választást megelőző napig közzé lehet tenni azokat.

Korábban a választási eljárásról szóló törvény értelmében a szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig nem volt szabad nyilvánosságra hozni a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket. (Ez azonban nem zárta ki, hogy ilyen felméréseket, például exitpoll-méréseket ebben az időszakban végezzenek.) Az említett szabályt azonban megtámadták az Alkotmánybíróság előtt, a taláros testület pedig 2007. február 27-én úgy döntött, megsemmisíti a törvény ezen rendelkezését. A határozat indoklása szerint más a célja a kampánynak és más a közvélemény-kutatásnak: míg a kampány kifejezetten a választópolgári akarat formálására, a meggyőződés befolyásolására irányul, addig ilyen közvetlen célja a közvélemény-kutatási eredmények közzétételének nincs.

A közvélemény-kutatás főként a tájékoztatást szolgálja, azzal a céllal, hogy elősegítse az egyénnek a politikai folyamatokban való megalapozott részvételét. Az eljárás során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közvélemény-kutatás közzétételének tilalma valóban korlátozza a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, valamint szoros összefüggésben áll a demokratikus közvélemény kialakulásához elengedhetetlen információszabadság alapjogával, a választópolgárok tájékozódáshoz való jogával is. Az Alkotmánybíróság szerint azonban a véleménynyilvánítási és sajtószabadság, illetve az információszabadság ily módon történő korlátozása nem fogadható el, még akkor sem, ha elismerik, hogy a közvélemény-kutatási adatok hatnak a választói magatartásra.

Mint írták, bár a közvélemény-kutatási felmérések nyilvánosságra-hozatali korlátozásának célja a választások zavartalan lebonyolítása, és ez legitim cél, a nyolc napig tartó tilalom azonban nincs arányban az elérni kívánt céllal. Vagyis a rendelkezés nem szükségtelenül, de aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát a nyolc napos korlátozással, és így alkotmánysértő. A döntés nyomán a közvélemény-kutatási felmérések nyilvánosságra hozatali tilalmára – mint jogintézményre – a kampánycsend szabályai az irányadók. E szerint a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig tilos kampányt folytatni.

Kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen „a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.” Választási szakértők szerint a közvélemény-kutató cégek politikai tartalmú felméréseit „felértékeli”, hogy vasárnap este hét és tíz óra között az uniós szabályozás értelmében nem hozhatók nyilvánosságra az EP-választás részeredményei, ezért ebben a három órában a figyelem elsősorban rájuk irányul majd. Június 7-én Magyarország mintegy nyolc millió választópolgára arról dönthet, hogy ki képviselje a következő öt évben az Európai Parlamentben (EP). Magyarország 22 képviselőt küldhet a Brüsszelben és Strasbourgban ülésező 736 tagú testületbe. Az Európai Unió 27 tagállamában június 4-e és 7-e között tartják a választásokat. A 375 millió választójogosult között 36 millió első szavazót várnak az urnákhoz.

(MTI)