Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra: több olyan esemény is történt, amelyre korábban nem volt példa. Ezek közt említette a parlament feloszlására vonatkozó kezdeményezést, a konstruktív bizalmatlansági indítványon alapuló kormányfőváltást, a válságkezelő kormány létrejöttét, valamint az MDF frakciójának megszűnését.
Szili Katalin hozzátette: a Ház 70 határozatot és 91 törvényt fogadott el, és utóbbiakhoz összesen háromezer módosító indítvány érkezett. Megjegyezte: a kisebbségi kormányzás nagyobb kompromisszumkészséget kíván, amit jól bizonyít, hogy 1700 módosító indítványt el is fogadott az Országgyűlés – ez húsz százalékkal több, mint a korábbi időszakokban.
A házelnök négy csoportba sorolta az elfogadott törvényeket: szerinte voltak válságkezelő, közrendvédelmi, jogharmonizációs, valamint hatósági- és bírósági jogalkotást fejlesztő döntések. Az Országgyűlés elnöke a parlament kormányt ellenőrző szerepe kapcsán kiemelte: 1600 írásbeli, 11 szóbeli, és 156 azonnali kérdést nyújtottak be a képviselők, továbbá 121 interpelláció és 120 napirend előtti felszólalás hangzott el.
Kérdésre válaszolva közölte: az Alkotmánybíróság döntésén múlik, hogy lesz-e népszavazás a képviselői költségtérítés kapcsán. (A hétfőn elfogadott kétharmados többséget igénylő törvénymódosítás szerint jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés, a képviselők javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le, a képviselői javadalom pedig a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik.) Szili Katalin kitért arra is: egyeztetett a miniszterelnökkel, aki nem jelezte, hogy szeptember előtt terveznének rendkívüli parlamenti ülést, így az Országgyűlés várhatóan szeptemberben folytatja a munkáját.
(MTI)
