Uzsorakölcsönre szorulhatnak a viharkárosultak

Uzsorakölcsönre szorulhat a hó eleji jégeső által sújtott szabolcsiak egy része. Állami támogatás jár ugyan a viharban megrongálódott házak lakhatóvá tételére, de a tulajdonosoknak 20, illetve 40 százalékos önerőt kell hozzá előteremteniük. Sok gazdának nincs megtakarítása, újabb hitelt pedig meglévő devizakölcsönük miatt nem kapnak.

A június 15-én kihirdetett kormányhatározat szerint az állam a viharban megrongálódott ingatlanok lakhatóvá tételében segít. A kárenyhítést az önkormányzatok igénylik, a pénz elosztásának részletszabályait a helyhatóságok a helyi szociális rendeletben rögzítik. A rászorultsági elv érvényesítése kormányzati követelmény.

Czomba Sándor, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője szerint a települési önkormányzatoknak nincs megfelelő apparátusuk a nagyszámú kárigény felmérésére, ellenőrzésére. „Képtelenség a kár felmérésétől kezdve egészen az elszámolásig mindent az önkormányzat nyakába tenni, ez így nem fog működni, főleg ott nem, ahol ilyen nagyarányú károk keletkeztek” – fogalmazott.

Fő szabály szerint az állami támogatásból csak a tűzfal, a kémény vagy a tetőszerkezet helyreállításához szükséges anyagok vásárolhatók meg. A javítást az ingatlan tulajdonosa csak maga végezheti vagy végeztetheti el. A munkadíj kizárólag akkor fizethető ki a kormányzati forrásból, ha a helyreállítás szakembert igényel, esetleg a tulajdonos túl öreg vagy beteg ahhoz, hogy maga végezze el a munkát.

Az önkormányzat az anyagköltség vagy a munkadíj 80 százalékát térítheti meg azoknak, akiknek volt biztosításuk. Akiknek nem volt, azoknál az arány 60 százalék. A 20 vagy 40 százalékos önerő előteremtése gondot jelenthet, ha az ingatlan tulajdonosát a bank hitelképtelennek minősíti.

Megvan a veszélye annak, hogy az érintett tulajdonosok uzsorástól kényszerülnek felvenni az önerőhöz szükséges pénzt. Lipők Sándor Kemese polgármestere elmondta, nem tudják, hogyan lehetne rendezni a problémát, az ingatlantulajdonosok is tanácstalanok. Az önkormányzatnak sincs forrása, amelyből fedezhetnék a költségeket, és a kormány sem adja oda az összeget.

A kormány a kárenyhítés feltételül szabta a biztosítás megkötését. A tulajdonosok egy része – elmondásuk szerint – pénz hiányában nem kötött eddig biztosítást.

„Fontos, hogy biztosítást tudjon kötni minél több ember. Biztos van olyan élethelyzet, ahol ez az évi pár ezer forint is súlyos anyagi terhet jelent” – fogalmazott Varga Zoltán. Az önkormányzati miniszter hozzátette: „az önkormányzat tudja ezeket az élethelyzeteket átgondolni, és van meg az a lehetősége, hogy az egyes emberrel szemben bizonyos segélyezésekről döntsön, bizonyos forrásokat tudjon adni. Az állam nem tud ilyen szerepet felvállalni, hiszen messze van ezektől a folyamatoktól, nem tudja eldönteni.”

Az állami hozzájárulás fedezete az az 1,4 milliárd forint, amelyet a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatására különített el a kormány a költségvetésben.

(hírTV)