Június közepén mondott le Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felügyeleti tanácsának elnöke, a lemondást a miniszterelnök július elsejei hatállyal fogadta el. Az Országgyűlés június 29-én Farkas Ádámot választotta meg új elnöknek. Az ügy előzménye az volt, hogy a parlament gazdasági bizottsága olyan törvényjavaslatokat nyújtott be, amelyek lehetővé tették volna a felügyeleti díjak elvonását, és átalakították volna a PSZÁF irányítását. Előbbi a felügyelet éles tiltakozását váltotta ki, utóbbi pedig Farkas István lemondásához vezetett. A törvényjavaslatot az elnök lemondását követően visszavonták, de Oszkó Péter úgy nyilatkozott: a felügyelet szervezeti átalakításáról szóló javaslatot ősszel újra előveszik.
A pénzügyminiszter szerint a pénzügyi válság megmutatta: a pénzügyi felügyeleti rendszer sehol nem volt képes megfelelően kiszűrni a válsághoz vezető okokat és elhárítani annak hatásait. Hónig Péter közlekedési miniszter július 1-jén jelentette be, hogy Andrási Miklóst, a Grid Zrt. igazgatóját, a Fidesz alapító tagját jelöli a MÁV Zrt. igazgatósága elnökének, későbbiekben elnök-vezérigazgatójának, Antali Károly kabinetfőnököt pedig a közösségi közlekedés átalakításának stratégiájáért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki.
A miniszter azt is mondta, hogy Heinczinger Istvánnal, a MÁV Zrt. jelenlegi vezérigazgatójával szemben „nincs bizalomvesztés”. A kinevezések oka, hogy a közösségi közlekedést, elsősorban a MÁV-ot át kell alakítani, mert a MÁV és a Volán állami finanszírozása 280 milliárd forintba kerül évente, ám az IMF-fel kötött megállapodás alapján 2010-ben 40 milliárd forintot kell ebből az összegből megtakarítani. Heinczinger István akkor megjegyezte, hogy a MÁV Zrt.-nek fél éve nem volt elnöke, és a mostani kinevezéssel olyan személy került erre a posztra, aki korábban jelentős szerkezeti átalakítást hajtott végre nagyvállalatoknál.
Oszkó Péter pénzügyminiszter július 14-i hatállyal, rendkívüli felmondással szüntette meg Tátrai Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatójának megbízatását. A vagyonkezelő leváltott vezetője cáfolta az általa vezetett szervezetet elmarasztaló állításokat, jogsértőnek tartotta a miniszter által átadott felmondást és úgy vélte, hogy politikai csatározások áldozata lett. A pénzügyminiszter a döntését egyebek között azzal indokolta, hogy az MNV Zrt. nem megfelelően működött, beszámolói késtek, tartalmuk nem volt megfelelő, illetve hogy az MNV Zrt. munkáját számos megalapozott, sok esetben súlyos kritika érte a közigazgatás egyes szereplői, az Állami Számvevőszék és az országgyűlési biztosok részéről.
Mivel Tátrai Miklós munkaviszonyát a pénzügyminiszter rendkívüli felmondással szüntette meg, ezért a távozó vezérigazgatót végkielégítés sem illette meg, utódjáról még nem döntöttek. A felmentés okai között az információk szerint szerepelt az is, hogy az elmúlt hónapokban kemény kritikák érték a vagyonkezelő működését, elsősorban a sukorói telekcsereügy, a regionális vízművek átszervezése, valamint a bábolnai földügyek miatt, amelynek következtében a pénzügyminiszter bizalma is megingott a vezérigazgató iránt. Július 20-án mondott le a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója, Laborc Sándor dandártábornok, a lemondást szeptember 1-jei hatállyal fogadta el Bajnai Gordon miniszterelnök.
Laborc utódja Balajti László dandártábornok, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jelenlegi főigazgatója lesz. A főigazgató azzal indokolta döntését, hogy „olyan anomáliákat érzékelt az UD Zrt. ügyében folyó vizsgálat kezelésében a nyomozó hatóság, illetve az ügyészi szervek részéről, amelyek a feljelentés pontjainak nagyobbik részében a nyomozás megszüntetéséhez vezettek, és ez nem teszi számára lehetővé, hogy a jövőben teljes értékű munkát folytasson”.
Július 22-én jelentették be, hogy szeptember 1-jei hatállyal távozik a Magyar Energia Hivatal (MEH) éléről Horváth J. Ferenc, aki a nyugdíjazását kérte a miniszterelnöktől. Horváth J. Ferenc 2003. november 10. óta töltötte be az elnöki posztot, megbízatása hat évre szólt. A sajtóban megjelent találgatások az elnök távozásával kapcsolatban azt vetették fel, hogy a hivatal módosította korábbi álláspontját a négy áramszolgáltatóra – az Elműre, az Émászra, az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-re és a Démászra – kirótt kötelezettségről. Eszerint az áramszolgáltatóknak fogyasztónként átlagosan 500 forintot vissza kell fizetniük, mert magasabb árrést alkalmaztak. A hivatal áprilisi határozata szerint az összeg 60 százalékát közvetlenül a fogyasztóknak, 40 százalékát pedig a védendő, illetve a szolgáltatásból kikapcsolt kis jövedelmű, rászoruló áramfogyasztóknak kellett volna megfizetni. A MEH július közepén megváltoztatta határozatát, eszerint részben a krízisalapba, részben alapítványba kell befizetnie a négy áramszolgáltatónak a mintegy ötmilliárd forintot.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
