A 2011. július 1-jéig tartó első szakaszra ajánlhatnak meg 350 és 700 millió forint közötti díjat az indulók, míg a hétéves koncesszió hátralévő részére – a 200 milliós fix összeg mellett – a nettó árbevétel legalább nyolc százalékával indulhatnak, felső határt pedig nem állapított meg a testület, amely korábban a bevétel 10-15 százalékában szabta volna meg ezt a tételt.
„A műsorszolgáltató éves nettó árbevételének meghatározása során bevételnek minősül az a műsorszolgáltató árbevételeként még el nem számolt bevétel is, amely a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó hirdetési és szponzorációs tevékenységgel összefüggésben nem a műsorszolgáltatónál, hanem egy vele kapcsolt vállalkozásként együttműködő harmadik személynél keletkezett” – áll a tájékoztatásban. Mint írták, havi átlagban kell teljesíteni a 25-35 százalékos sávban megajánlható magyar zenei kvótát, amelynek végső értékét „a műsorszolgáltató három év alatt évenként egyenletesen emelve is elérheti”.
Ugyanakkor – a reggel öt és este tizenegy óra közötti sávban – heti 25-100 percnyi, illetve nem pártpolitikai civil műsort kell vállalniuk a frekvenciáért versenybe szállóknak. Az összpontszám műsorszolgáltatási tapasztalatért odaítélhető tizedéről döntve „nem értékelhető hátrányként, ha a pályázó nem országos műsorszolgáltatási tapasztalattal rendelkezik” – áll a közleményben.
Testületi tagok tájékoztatása szerint Majtényi László elnök, az MSZP és az SZDSZ által delegált tagok voksoltak igennel, ami a belső arányok alapján a szükséges kétharmadot éppen meghaladó támogatást biztosított az indítványnak; az eljárás kapcsán már korábban alapvető kifogásokat megfogalmazó Szalai Annamária (Fidesz) nem vett részt a döntéshozatalban, míg Tirts Tamás (KDNP) nemmel szavazott – közölték testületi tagok.
Tirts Tamás elmondta: szerinte eljárásjogilag vitatható a döntés, mivel az elfogadott anyag számos pontatlanságot tartalmaz. Emellett azzal indokolta ellenszavazatát, hogy túl alacsonynak találta a koncessziós díj összegét és a magyar zene arányát a kiírásban. Második nekifutásra írták ki a pályázatot, miután múlt szerdai ülésén szétszavazott a kérdésben az Országos Rádió- és Televíziótestület. Ha ezúttal sem kapott volna kétharmados támogatást az indítvány, akkor harmadik, immár egyszerű többséget igénylő döntés következett volna.
Ez – korábbi nyilatkozatok szerint – alapvetően veszélyeztette volna a tervezett határidőt: azt, hogy a Sláger Rádió és a Danubius Rádió által használt hullámsávok koncessziójának novemberi lejártáig eldőljön, melyik társaság használhatja e frekvenciákat a következő hét esztendőben, de legfeljebb a most használt analóg technológia leállásáig. Majtényi László, az ORTT elnöke három hete beszélt arról, hogy szorosak a pályázat határidői, a menetrendben időtartalék igazából nincs, noha „lehetnek egyhetes csúszások, de annál több nem”.
Az ORTT a december 31-én lejárt frekvenciastop miatt nem tudta tavaly kiírni a pályázatot a Sláger Rádió és a Danubius Rádió által 1997 óta használt két frekvenciatartományra, majd a testületen belüli viták mellett az is hátráltatta a munkát, hogy az Alkotmánybíróság (AB) csak június közepén döntött egy a témába vágó médiatörvény-módosításról. Az AB akkor megsemmisítette azt a passzust, amely lehetővé tette volna, hogy a hullámsávok jelenlegi használói pályázat nélkül újrázhassanak.
(MTI)
origo.hu
Nagy a baj Szolnokon
