Egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel – fejtette ki a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását kimondó ítélet szóbeli indoklásában a tábla tanácsvezető bírája. A Magyar Gárda Mozgalom az egyesület szerves része, a döntés az alperesi egyesület felszámolásával szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak szervezeti kereteit szünteti meg – tette hozzá.
Az ítélőtábla szerint megállapítható, hogy a gárda felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más etnikai feszültségek által sújtott kistelepüléseken sértették mások jogait és szabadságát, „mert a helyszínen meglévő konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították (...), az erőszak veszélyét váltották ki”. A bíróság szerint ebből következően a közrend és köznyugalom a gárda felvonulásainak színhelyein megbomlott, és így sérült a kényszerűségből ott tartózkodó személyek biztonsághoz és szabadsághoz való joga.
Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője és Vona Gábor, az egyesület elnöke az ítélethirdetés után utcai sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz és a strassbourgi bírósághoz fordulnak. Az ügyvéd és az egyesület elnöke egybehangzóan megerősítette: az egyesület megszűnt ugyan, de a gárda tagjai folytatják tevékenységüket. Vona kifejtette azt is, megítélése szerint az eljárás tétje az volt, hogy a másodfokú bíróság képes-e ellenállni a hazai és a nemzetközi politikai nyomásnak, ami sajnos nem sikerült. A Magyar Gárda ügye szimbolikus ügy, ami bírói úton nem megoldható, „jó döntés nem is születhetett”. Az ítéletnek „beláthatatlan következményei” lehetnek, hiszen „szembemegy a magyar társadalom igazságérzetével” – tette hozzá Vona Gábor.
(MTI)
