Szigorodó munkaügyi eljárások

A hónap elejétől az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) bizonyos jogsértések esetén immár nem mérlegelhet a bírság kiszabását illetően, továbbá szigorodtak a közbeszerzésekből, állami támogatásokból való kizárás feltételei is.

Jelentősen változtak júniustól a munkaügyi hatósági eljárások. Az OMMF immár nem mérlegelhet, hanem kötelezően bírságot kell kiszabnia, ha egy cég írásos munkaszerződés nélkül, színlelt szerződéssel alkalmaz valakit, vagy ha a szerződés nem tartalmazza a dolgozó alapbérét. Kötelező büntetést von maga után, ha a munkaadó nem jelenti be a munkaviszony kezdetét vagy végét, ha nem vezet munkaidő-nyilvántartást, illetve kettős nyilvántartást vezet, továbbá ha a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a telephelyen foglalkoztatott munkavállalók húsz százaléka esetében megsértette.

Biztosra veheti a bírságot az a társaság is, amely megsérti a nála működő szakszervezet vagy üzemi tanács alapjogait. Az említett jogsértések közül kettő elkövetése esetén immár első alkalommal automatikusan kizárják a közbeszerzésekből, illetve az állami támogatásokból a cégeket. Ezek a szakszervezet szervezését biztosító szabályok megsértése, illetve a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása.

A kötelező bírságot jelentő többi jogsértés akkor von maga után kizárást, ha azokat két éven belül újra elköveti a munkáltató. A munkavédelmi bírsággal sújtott, illetve a közbeszerzési és állami támogatásokból kizárt cégeket az OMMF két évig tartja nyilván, ezt követően automatikusan törlik őket. Bár a munkaügyi hatósági eljárások szabályai szigorodtak, a válság hatásainak munkajogi eszközökkel való csökkentésére hivatkozva júniustól módosultak a munka törvénykönyve rendelkezései is. A munkaidőkeretre, pihenőidőre és rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírások „rugalmasabbá tételével” újabb kivívott jogokat vesztettek el a dolgozók.

A munkaadó eddig legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti keretben határozhatta meg a munkaidőt. Az új szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a munkaidő immár négyhavi, illetve tizenhat heti keretben is meghatározható legyen. Június előtt a munkavállalót a készenlétet követően minden esetben tizenegy óra pihenőidő illette meg. Az új szabályok szerint, amennyiben a készenlét alatt nem történt munkavégzés, a munkavállalónak már nem jár pihenőidő. Könnyebbé váltak a rendkívüli munkavégzés szabályai is. A munkáltatónak ezentúl nem kell megállapodást kötnie vele, hanem egyből rendkívüli munkavégzésre rendelheti dolgozóját, ha igazolja, hogy az állami foglalkoztatási szervnél állásközvetítést kért, de nem járt eredménnyel.