Jelentősen eltérőek a sürgősségi ellátáshoz való hozzájutás lehetőségei az országon belül – ismertette Berényi Magdolna, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) osztályvezető főtanácsosa a hivatal által elvégzett vizsgálat eredményeit szerdán sajtótájékoztatón. Az osztályvezető elmondta, hogy országosan növekedett a kórházi sürgősségi fogadóhelyek és osztályok száma, de továbbra sem biztosított, hogy a lakosok azonos eséllyel, azonos időn belül jussanak azonos minőségű sürgősségi ellátáshoz.
Az előző éves adatok szerint országosan százezer lakosra 3,9 sürgősségi ágy jutott, de az egyes megyéknél akár tízszeres különbség is lehet: például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 9,5 ágy jut százezer sürgősségi betegre, míg Komárom-Esztergom megyében csak egy – tette hozzá Berényi Magdolna. Nincsen összhang – a szakmai konszenzus és az alapelvek tisztázásának hiányában – az egyes szakmák sürgősségi ellátása között. Az ellátás folyamata szabályozatlan, több bemeneti kapun keresztül történik a betegfelvétel és az ellátás a kórházakban – mondta a szakértő. Hiányoznak továbbá a korszerű információtechnológiai eszközök, s így nem biztosított például a diszpécserszolgálat biztonságos működése.
Az osztályvezető elmondta: az egészségügyi miniszternek azt javasolják, hogy az eddigi tapasztalatok alapján dolgozzon ki további intézkedéseket a lakossági és betegtájékoztatók, oktatási programok indítására. Szükséges továbbá biztosítani az ágazati jogszabályok sürgősségi ellátással kapcsolatos előírásai közötti összhangot. A kormány számára többek között azt javasolják, hogy határozza meg a sürgősségi ellátás hatékonyabb megszervezését szolgáló feladattervet; s intézkedjen arról, hogy a meghatározott forrásokat az akciótervnek megfelelően használják fel. Az egy fővárosi kórházat, két kerületi rendelőintézetet, 7 megyei, 13 városi kórházat és 29 többcélú kistérségi társulást érintő vizsgálat megállapította, hogy sok helyen hiányzik a sürgősségi szakorvos és a szakápoló is, aminek elsősorban anyagi okai lehetnek. Az egyetemekre évente bekerülő 20-25 sürgősségi orvos nem elégíti ki az igényeket (ráadásul az országban mindössze két olyan egyetem van, amely sürgősségi szakot indít).
Az ÁSZ a vizsgálat alapján azt a javaslatot tette a szaktárca vezetőjének, hogy határozza meg a sürgősségi ellátás humánerőforrás-helyzetének javítása érdekében szükséges feladatokat. A különböző kormányzati és uniós forrásokból 2007 és 2013 között összesen 35 milliárd forint áll rendelkezésre többek között a kórházak sürgősségi osztályainak fejlesztésére. Ebben lemaradást találtak a szakemberek, mivel a tavalyi és az idei évre előirányzott 20,5 milliárdos keretösszeget még nem használták fel, a vizsgálat végéig a pályázati eljárás nem fejeződött be. Ennek az lehetett az oka, hogy például az egészségügyi reformfolyamat teremtette bizonytalan helyzet, a szakmapolitikai változások és az egészségügyi fejlesztések bonyolultsága lassította a pályázatok meghirdetését és a bírálat folyamatát – olvasható a jelentésben. A szakemberek úgy találták, hogy hiányosak a lakossági ismeretek a sürgősségi betegellátással kapcsolatban, viszont a háziorvosi ügyeleti ellátást az önkormányzatok megszervezték. Ez jelenleg 357 ügyeletet jelent. Itt javult a méretgazdaságosság; a központi ügyeletek száma egyharmadával nőtt, azonban a kórházi sürgősségi osztállyal és a mentőszolgálattal közös diszpécserszolgálat száma 2008 végére az 5 százalékos arányt sem érte el, így továbbra is fennmaradt a párhuzamos sürgősségi ellátás és riasztás lehetősége.
A jelentés készítői a sürgősségi ellátáson belül az alap- és a szakellátást vizsgálták, a mentésről külön jelentést készítenek.
(MTI)
