Tizenkét dokumentumot írtak alá a magyar–horvát kormányülésen

Egyebek mellett energetikai, közlekedési és természetvédelmi együttműködésekről összesen tizenkét dokumentumot írtak alá csütörtökön Barcson a magyar és a horvát kormány együttes ülésének résztvevői. • Bajnai példaértékűnek véli a magyar–horvát kapcsolatot

A sajtó nyilvánossága előtt elsőként Bajnai Gordon magyar és Jadranka Kosor horvát kormányfő látta el kézjegyével azt a közös levelet, amelyet az Európai Bizottság elnökének címeztek a V/C összeurópai közlekedési folyosó boszniai szakaszának megépítéséhez nyújtandó támogatásról.

A levél szerint mind Magyarország, mind Horvátország érdeke a V/C folyosó bosznia-hercegovinai szakaszainak mielőbbi megvalósítása, hiszen az érintett országok a teljes hosszában kiépült útvonal révén érdemben is bekapcsolódhatnak az európai közlekedési hálózatba.

Egyezményt írt alá a közlekedésért felelős tárcák nevében Bozidar Kalmeta és Hónig Péter az Ivándárda–Baranyavár (Branjin Vrh) autópálya-kapcsolat létesítéséről. Az M6-os gyorsforgalmi út Budapest és Bóly közötti szakasza várhatóan 2010 első felében épül ki, a V/C folyosó fennmaradó, Bóly és Ivándárda közötti M56-os szakaszának a magyar–horvát határig tartó megvalósítása a következő hétéves fejlesztési ciklusban, 2013 után várható, összehangolva a horvát oldalon is az autópálya-szakasz megépítésének ütemezésével. Egyetértési nyilatkozatot fogalmazott meg és írt alá a két ország gazdasági minisztere, Damir Polancec és Hónig Péter a szénhidrogén-ipari projektek kiterjesztéséről, egyebek mellett a gázvezetékek összekapcsolásáról. Ez egyben megteremti a megújuló energiaforrások területén történő együttműködést, valamint a szakembercsere lehetőségét is.

A regionális koordinációs fórum létrehozásáról is tárgyaltak

Davorin Mlakar igazgatási és Varga Zoltán önkormányzati miniszter írta alá a határokon átnyúló regionális koordinációs fórum létrehozásáról szóló megállapodást. Ez olyan együttműködési keretet jelent, amely valamely határ menti térség fenntartható fejlesztését, a regionális szinteken túlmutató magyar és horvát koncepciók összehangolását, a helyi kezdeményezések felkarolását segíti elő, az összes érintett fél – vagyis kormányzati és regionális szervek, intézmények, szakmai szervezetek – bevonásával.

Szimbólum és minta

Közös nyilatkozatot látott el kézjegyével Bozo Biskupic kulturális miniszter és Szabó Imre, a környezetvédelmi tárca vezetője a magyar–horvát határon átnyúló Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátum létrehozásáról. A tervezett bioszféra-rezervátum egy nagy kiterjedésű, összefüggő folyó menti ökoszisztémát fed le, és az első határon átnyúló védett terület lesz Horvátország és Magyarország között. A rezervátum Magyarországon összesen több mint 235 ezer hektár, Horvátországban több mint 630 ezer hektár kiterjedésű. Az aláírásokat követő sajtótájékoztatón Bajnai Gordon hangsúlyozta: sok szempontból szimbólum és minta sok európai ország számára Magyarország és Horvátország együttműködése.

Kiemelte, hogy Magyarország minden erejével támogatja Horvátország euroatlanti integrációs folyamatát, mert a délkelet-európai államok közül a leginkább felkészült a csatlakozásra. Ez már megtörtént a NATO-ba, de „elemi érdeke” az Európai Uniónak és Magyarországnak is az uniós bővítés, amely elől végre elhárultak a diplomáciai akadályok. A magyar kormányfő emlékeztetett arra, hogy partnerek vagyunk az energetikában a Mol és az INA együttműködése révén, s a térség egyik legjelentősebb energetikai szereplőjeként a két cég részese az energiafüggőség csökkentésének. Ez utóbbit szolgálja az uniós NETS-projekt, vagyis a két ország gázvezetékeinek összekötése, amely az Adria felől likvid gáz továbbítását is lehetővé teszi. Gazdasági téren kiemelkedő, hogy Horvátországban a magyarok a negyedik legnagyobb befektetők, mintegy 1600 cég van jelen a külkereskedelmi kapcsolatokban, amelynek forgalma éves szinten meghaladja a másfél milliárd eurót.

„A jó szomszédság mintája lehet a két állam viszonya”

Mint kifejtette, nemcsak az uniós csatlakozásra, hanem azt követően a schengeni egyezménybe történő belépésre is készül a két ország, ezért a rendészeti és honvédelmi miniszterek például a határtérségben található aknák felszedésének felgyorsításáról is tárgyaltak. Bajnai Gordon végül kitért a kisebbségek kérdésére is, amelynek kapcsán hangsúlyozta, hogy a jó szomszédság mintája lehet a két állam viszonya ezen a téren. Hozzátette, hogy Pécsett most folyik a horvát iskola felújítása, és hamarosan Hercegszántón is indulhat közös támogatással hasonló beruházás. Jadranka Kosor ismételten megköszönte Magyarországnak és a magyar kormánynak a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásban eddig mutatott támogatását.

Kivételesnek és felbecsülhetetlennek nevezte a zágrábi magyar követségnek mint közvetítőnek a szerepét az euroatlanti együttműködés elérésében. Azt pedig külön kiemelte, hogy reményei szerint a magyar uniós elnökség idején, 2011-ben Horvátország teljes jogú tagként csatlakozhat majd az unióhoz. Említést tett a két ország kapcsolatában a turizmusról, a Letenye–Muracsány (Gorican) autópálya-összeköttetés megvalósításáról, de a horvát belpolitikában is fontos magyar kisebbség szerepéről is. Utóbbi kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a magyarság parlamenti képviselője is támogatója a horvát koalíciós kormánynak. Az MTI kérdésére, hogy a megbeszéléseken szóba került-e a Mol mint az INA jelentős tulajdonosának közreműködése abban, hogy a nagymértékű köztartozást felhalmozott horvát olajtársaság pénzügyei rendeződjenek, a horvát kormányfő közölte: erre már akciótervet készítettek. A tartozások rendezését év végéig kiegyenlíti az INA, erről jövő hétfőn tárgyalnak a felügyelőbizottság tagjai. Bajnai Gordon hozzátette: a Mol és az INA házassága sikeres kapcsolat, vannak kérdések, amelyeket a cégeknek maguknak kell megoldaniuk. A kormányoknak abban van szerepe, hogy a két ország energiarendszereit összekapcsolják, ami egy esetleges újabb gázkrízis esetén mindkét államot segítheti.

(MTI)