Balog Zoltán, az egyesület elnöke elmondta: a nemzeti közösség bajain alapvetően a kultúra tud segíteni, ehhez a „teremtő erőhöz” szükség van azonban egy jó kultúrpolitikára; ennek kimunkálásában vesz részt az MPEE is. Granasztói György történész, az egyesület védnökségének tagja felidézte az Orbán-kormány szimbolikus jelentőségű kulturális intézkedéseit – többek között a Nemzeti Színház felépítését, a Művészetek Palotája előkészítését vagy a Szent Korona Parlamentbe szállítását –, hangsúlyozva: ezek a lépések egy általánosabb célt, a nemzeti öntudat erősödését szolgálták. A korábban az MPEE elnöki tisztségét is betöltő történész figyelmeztetett: fontos, hogy a következő kormány maga mögé állítsa a „megosztott, szétforgácsolt szellemi életet”, ez azonban véleménye szerint rengeteg tapintatot és tiszteletet igényel. A kulturális kormányzat jelenleg „nagyvilági esztétikai nihilizmust követ, amelyről azt mondja, ez a demokrácia lényege” – értékelte a jelenlegi viszonyokat.
Granasztói György negatív példaként emelte ki a Nemzeti Színház vezetésére Alföldi Róbert által benyújtott pályázat elfogadását. Mint megjegyezte, az államnak a kultúra területén is a közjóért kell tevékenykednie, mégpedig pártatlanul. „Ez három módon valósul meg: a kultúra közönségének jóváhagyásával, a piaci körülmények érvényesülésével, a társadalmi összetartozás növelése érdekében. Ez a három együtt kell, hogy hasson” – vélekedett a történész.
Újra kell gondolni a Nemzeti Kulturális Alap működését
Jelenleg a kormány pártos módon avatkozik bele ezekbe a folyamatokba, bizonyos értékeket favorizál, és elfogultan dönt a támogatásokról – bírálta a Bajnai-kabinet munkáját, hozzátéve: „nem megmondani, hanem megkérdezni kell, mi legyen”, tehát széles körűen támaszkodni kell a kulturális, művészeti szerveződések véleményére, és be kell vonni azokat a döntéshozatalba. A konkrét feladatok közül az előadó kiemelte a Nemzeti Kulturális Alap működésének teljes újragondolását, abban a szellemben, hogy az intézmény működését a politika helyett a szakmai szervezetek ellenőrizhessék. Mint hozzátette, a cigányságot nem a mássága, hanem a nemzeti közösségen belüli különbözősége jegyében kellene támogatni, „méghozzá erőteljesen”.
„Együtt ülünk egy asztalnál”