A tárcavezető ígérete szerint írásos formában a sajtóban is megfelelő magyarázatot adnak majd ezekre a kritikákra. „Ezek mögött a felvetések mögött jórészt a polgári jog hatályos rendelkezéseinek és az új Ptk. szabályainak nem ismerete vagy nem értése áll” – fogalmazott Draskovics Tibor. Előrebocsátotta: az új Ptk. hangsúlyosan az emberi autonómia megerősítésének talaján áll szemben az állam indokolatlan beavatkozásával. Mint mondta, az állam csak ott avatkozzon közbe, ahol az feltétlenül szükséges, példaként említve a fogyasztóvédelem vagy a környezetvédelem területét.
A jogszabályt ért kritikák közül azzal kapcsolatban, hogy egy ember a testvére leszármazottjával köthet házasságot, azt mondta: nem egy morális kérdésről van szó, hanem az a kérdés, hogy ennek lehetnek-e kedvezőtlen negatív következményei. Hangsúlyozta: ezekben – az egyébként nagyon ritka – esetekben eddig sem volt tilos a házasság, azt a jegyző engedélyezhette. A jegyzőnek azonban a törvény egyetlen támpontot sem adott ahhoz, hogy az ilyen kérelmeket hogyan bírálja el, rendeljen-e például ki genetikus szakértőt. Hangsúlyozta: az új szabályozás semmi mást nem mond ki, mint hogyha eddig az állam úgy avatkozott be, hogy nem tudta mit akar ezzel elérni, és nem volt mérlegelési szempontja, akkor szüntessék meg ezt a beavatkozást.
A miniszter szerint ebben a kérdésben egy másik szempontot is vizsgálni kell, hogy vajon mi az, amit védeni kell: hogy ne legyen házasság, vagy hogy ne legyen olyan szexuális kapcsolat, amiből genetikailag sérült utódok jöhetnek létre. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: a büntető törvény világosan meghatározza azt a kört, ahol tilos a szexuális kapcsolat létesítése. Draskovics Tibor úgy fogalmazott: ha a házasságkötést a felek szabadon eldönthetik, akkor ahhoz fűződik érdek, hogyha a kapcsolatból gyermek származik, az a gyermek családban nőjön fel.
Draskovics Tibor teljesen alaptalannak nevezte azokat a kritikákat is, amelyek szerint az új törvény a gyermekfelügyelet kérdésében a védtelen nőket hozza lehetetlen helyzetbe. Ezzel kapcsolatban azt mondta: a külön élő férfit ugyanúgy megilleti a gyermeke feletti szülői felügyeleti jog, mint a gyermeket nevelő nőt. Ha a férfi alkalmatlanná vagy érdemtelenné válik ennek a jognak a gyakorlására, akkor ezt bíróságnak kell kimondania tisztességes eljárásban – mondta a miniszter. A miniszter hangsúlyozta: a törvény nem állít fel vélelmet arra nézve – mint ahogy azt nőszervezetek kifogásolják –, hogy egyes férfiak garantáltan bűnözők lennének. A miniszter szerint az új Ptk. ezeken a pontokon is világos értékeket képvisel, és ott, ahol a jog eszközével ez megtehető, védi is a családot. Ahol ez nem befolyásolható – mint például a hűség esetében – ott nem tartalmaz olyan deklaratív szabályt, amihez semmiféle jogkövetkezményt nem lehet fűzni. Az új Ptk.-ben a „hűséggel tartoznak egymásnak” tételt együttműködési kötelezettség előírása váltotta fel, mert a jogalkotó álláspontja szerint ez erkölcsi, nem pedig jogi kategória.
(MTI)
