A szónok szerint az idő távlatában elmosódnak, megfakulnak az egykor történtek, de akik megélték, esetleg résztvevői voltak, sohasem feledik ’56 őszét. A spontán módon kitört forradalomban „olyan iszonyatos erők szabadultak föl, ami szinte hihetetlen volt egy agyonalázott, egymásra uszított népnél” – mondta Balás-Piri László annak a véleményének adva hangot, hogy „az emberek többsége megérzi és fölfogja, egy olyan dologról volt szó, ami egy évszázadban legfeljebb egyszer fordul elő (...), hogy egyet akartunk”.
1956 örök – szögezte le a TIB alelnöke, hozzátéve: az viszont, hogy unokáink is így érezzenek, rajtunk is múlik. Úgy vélekedett: húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltással ismét esélyt kapott a nemzet. A harmadik köztársaság kikiáltásával végül eljött a győzelem, most már csak az a kérdés, hogy az új nemzedék megpróbálja-e valóra váltani teljes szívvel azt, amit mi ’56-ban szerettünk volna.
Balás-Piri László szerint eljön az idő, amikor „szép lesz magyarnak lenni megint”. Az eufória azonban még nem időszerű – jegyezte meg, hozzátéve: most a kemény munkának, a tanulásnak és főleg az igazság keresésének van itt az ideje.
A TIB alelnökének beszéde után a város és a megye vezetői, a pártok, az állami és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták a mártír miniszterelnök szobrát. A Fidesz, a Jobbik és a cigány kisebbségi önkormányzat képviselőit megtapsolták, Kaposvár két MSZP-s országgyűlési képviselőjét kifütyülték, néhányan leárulózták.
(MTI)
