Lövétei István azt mondta: ez a különadó indokolhatatlan megkülönböztetés lenne az egyébként azonos jogi státuszú – a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó – emberek között, kiemelnének egy csoportot, azokat, akik az államnak dolgoznak. Adóval ezt a kérdést nem lehet megoldani, ezt a rendelkezést, ha megszületik, egyből meg fogják támadni az Alkotmánybíróságon – szögezte le, hozzátéve: az államnak joga van a saját cégeinél tulajdonosként meghatározni a menedzsment fizetését, nincs szükség törvénymódosításra.
Arra a felvetésre, hogy a parlament előtt van az a törvényjavaslat, amely az új szerződéseknél már nem engedné kétmillió forint fölé menni a béreket, és a különadó a már meglévőkre vonatkozna, az alkotmányjogász azt válaszolta: meglévő szerződésekre visszamenőlegesen nem lehet ilyet meglépni. „Ezt a jog nem fogadja el, ez veszett fejsze nyele, tetszett volna előbb észhez térni, amikor kötötték a szerződést” – fogalmazott.
Lövétei szerint azt kell megvizsgálni, hogy a szerződésben foglalt szolgáltatás arányos-e a teljesítménnyel; ha indokolatlan a kifizetés, bírói úton helyreállítható az egyensúly. Mint mondta, egyenként kellene végignézni a munkaszerződéseket, de nincs annyi számú vállalat, hogy ezt ne lehetne kivitelezni, ezt tulajdonosi jogon kellene „végigzongorázni”. Arra a kormánypárti hivatkozásra, hogy Szlovéniában bár csak 90 százalékos kulccsal, de létezik ilyen adó, Lövétei azt mondta: külföldről lehet ötleteket átvenni, ez igaz, de ami külföldön megy, az nem megy egy az egyben Magyarországon.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
