A felvonulás résztvevői azután indultak el a Műegyetem elől, hogy ott befejeződött az 1956. október 22-i nagygyűlésre emlékező rendezvény. A felvonulók közül egy csoport korabeli teherautó platóján utazva tette meg az utat a Bem térig, amelyen többek között a „Ruszkik haza!” felirat volt olvasható. A csendben vonuló emlékezők között számos határon túli magyar diák is volt. A menetet élén egy lyukas magyar zászlót tartó férfi ment, őt népviseletbe öltözött fiatalok követték.
Több résztvevő nemzetiszínű zászlóval és transzparenssel vonult fel, amelyeken egyebek között az volt olvasható: „Vádolunk 200 ezer elmenekült hazánkfiáért”, „Vádolunk Mansfeld Péterért”, „Vádolunk Mindszenty József hercegprímásért”. A rendőrök által felvezetett résztvevők a Döbrentei térnél fáklyát kaptak a szervezőktől és azokkal folytatták útjukat. A Rákóczi Szövetség elnöke, Halzl József emlékező beszédében hangsúlyozta: a cselekvő összefogás, és nem a széthúzás volt a jellemző az 1956-os forradalomra.
