Szollár hozzátette: az archiválás után az archiválást előkészítő bizottság megállapította, hogy a mentési és hitelesítési folyamat célja teljesült, vagyis valamennyi adathordozó tartalmát megfelelően, teljes hitelességgel, az adat- és titokvédelmi előírások betartásával, biztonságosan, hosszú távú megőrzésre alkalmas módon sikerült átmásolni és archiválni. A kormányszóvivő emlékeztetett arra: a kormánykabinet idén február 17-én döntött arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója a hivatalnál fellelt tizennyolc darab mágnesszalagos adathordozón található adatok későbbi digitális archiválása érdekében archiválás-előkészítő bizottságot hozzon létre. A testület feladata volt a szalagok adattartalmának modern médiára átmásolásához és hosszú távú megőrzéséhez szükséges technikai feltételrendszer kidolgozása, valamint ez alapján a beszerzett eszközök megfelelő működésének, az adatok mentésének felügyelete. A testület az adathordozókon rögzített minősített adatok tartalmi vizsgálatára, megismerésére nem volt jogosult – szögezte le.
Szollár beszámolt arról is, a bizottság egy előzetes vizsgálat keretében megállapította, hogy a szalagok a tárolás során szemmel láthatóan nem sérültek, de az nem volt kizárható, hogy átmágneseződtek. A testület a mágnesszalagok beolvasására alkalmas, speciális szalagolvasó-egységek beszerzésével párhuzamosan kidolgozta azt a tervet, amely rögzítette az adatok titok- és adatvédelmi jogszabályoknak megfelelő, biztonságos, a későbbi értelmezhetőséget lehetővé tévő digitális archiváláselméleti hátterét és technikai feltételrendszerét. A tesztfolyamat július 2-án kezdődött. A tesztek eredményeként a bizottság meghatározta a mentés és archiválás végleges módját, valamint rögzítette a mentés tervezett folyamatát – mondta.
A kormányszóvivő kitért arra: a bizottság idén július 31-én – az adatok megismerése és mentése nélkül – megvizsgált három archiválandó mágnesszalagot, és a szalagok beolvasása során mechanikai hiba merült fel. Szavai szerint az elvégzett vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a szalagok állaga a beolvasások során romlik, ami adatvesztést, rossz olvasást, hibás mechanikai működést eredményezhet. Ezért a szalagok hőkezeléséről döntöttek. Szollár tájékoztatása szerint november 5-én kezdődött meg a szalagok hőkezelése és mentése. A testület november 23-ra az összes mágnesszalag tartalmát hiteles formában, sikeresen lementette. A mágnesszalagok tartalma és a rögzített kísérő, illetve hitelesítő adatok mágneses és optikai adattárolókra kerültek – közölte.
A Kenedi János történész által vezetett, a pártállam állambiztonsági iratainak feltárására létrejött, történészekből, levéltárosokból álló Kenedi-bizottság munkájának egyik fontos eredménye volt, hogy kiderült, megvannak azok a 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer titkosszolgálatai vitték fel az ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait.
Bajnai Gordon miniszterelnök november 23-án a parlamentben egy hozzá intézett képviselői kérdés kapcsán azt közölte: lezárult az a technikai folyamat, amely során a szóban forgó mágnesszalagok tartalmát átmentik. A bizottság pedig három hónap múlva teszi le jelentését a szalagok tartalmáról – mondta akkor a kormányfő.
Idén márciusban kezdte meg munkáját az az informatikusokból álló bizottság, amelynek azt kellett megállapítania, hogy a pártállami rendszer legmagasabb szintű minősítéssel rendelkező állambiztonsági adatait tartalmazó mágnesszalagokat lehet-e olvasni, illetve digitalizált formában lementeni. Ebben a bizottsági munkában a Kenedi János vezette grémium nem vett részt.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: A kamatstopot év végéig meghosszabbítjuk
