Húsz év után ismét a jobboldalé lehet a stabilan baloldali megye

1994 óta Jász-Nagykun-Szolnok megyében szerepelt mindig a legjobban a szocialista párt, azonban a tavalyi európai parlamenti voksoláson csupán a harmadik helyet szerezték meg. Az áprilisi választás alkalmával a jelenlegi adatok alapján a Fidesz minden idők eddigi legjobb eredményét érheti el.

Kovács András
2010. 02. 28. 5:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jász-Nagykun-Szolnok megye nyolc egyéni választókerületből áll: Jászberény, Jászapáti, Mezőtúr, Kunszentmárton, Karcag, Kunhegyes és a Szolnok városához tartozó két választókerület.

1990-ben 58,95 százalék járult az urnákhoz az első fordulóban Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ami közel hat százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos részvétel. A legtöbben a jászberényi (62,50 százalék), míg a legkevesebben a karcagi körzetben (54,57 százalék) voksoltak. A megyében átlag fölött szerepelt az FKGP (17,70 százalék) és az MSZP (11,42 százalék), míg átlag alatt az SZDSZ (16,46 százalék). A második fordulóban a megyében is érvényesült az MDF országos fölénye, mivel a nyolc választókerületből hatot megnyert. A jászberényi körzetben Kis Zoltán, az SZDSZ politikusa végzett az első helyen, míg a jászapáti körzetben az FKGP politikusa nyert, de az MDF jelöltjét csupán 22 szavazattal előzte meg. Az első szabad voksolás tehát a későbbi kormánykoalíció fölényes sikerét eredményezte a közép-magyarországi megyében.

Taroltak a szocialisták

1994-ben a választók 67,54 százaléka járult az urnákhoz az első fordulóban a megyében, ami több mint egy százalékkal volt alacsonyabb részvétel, mint az országos átlag. A legtöbben a szolnoki 2-es (71,41 százalék), míg a legkevesebben a kunhegyesi körzetben (65,37 százalék) szavaztak. Jász-Nagykun-Szolnokban átlag fölött szerepelt az MSZP (34,97 százalék) és az FKGP (10,27 százalék), míg átlag alatt a KDNP (5,12 százalék). A második körben itt is érvényesült az MSZP fölénye, aminek eredményeképpen a párt hét egyéni körzetet megnyert, ebből hatban 50 százaléknál nagyobb támogatottsággal. Jászberényben ismételten Kis Zoltán győzött, aki közel kétezer szavazatot vert rá az MSZP jelöltjére. A második országgyűlési voksolás is a későbbi kormánykoalíció fölényes sikerét hozta a megyében, hasonlóan a négy évvel korábbi eredményhez.

A kormányváltás ellenére maradt az MSZP fölénye

A harmadik szabad országgyűlési voksolás első fordulójában 51,92 százalék élt állampolgári jogával a megyében, ami közel öt százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos átlag. A legtöbben a szolnoki 2-es (58,64 százalék), míg a legkevesebben a kunhegyesi körzetben (47,81 százalék) szavaztak. A területi listás szavazást tekintve ismételten az MSZP győzött a voksok 34,78 százalékával, míg a Fidesz csupán 24,77 százalékot szerzett. Országos átlaga fölött szerepelt az FKGP (16,35 százalék) és a Munkáspárt (6,51 százalék). A második forduló előtt hat körzetben az MSZP, míg egyben-egyben az Fidesz és az SZDSZ állt az élen. Május 24-én csupán egy helyen sikerült fordítania a jobboldalnak, míg az MSZP öt, az SZDSZ egy helyen végzett az első helyen. A két korábbi országgyűlési voksoláson a megyében mindig a későbbi kormánykoalíció aratott fölényes győzelmet, míg 1998-ban a későbbi szociálliberális ellenzék egyik legerősebb bástyája lett a megye.

Szekeres Imre nagy bukása

2002-ben 66,65 százalék szavazott az első fordulóban a megyében, ami közel négy százalékkal maradt el az országos átlagtól. A legtöbben a szolnoki 2-es (72,37 százalék), a legkevesebben a kunhegyesi körzetben (63,16 százalék) szavaztak. A területi listás szavazás ismételten az MSZP fölényét hozta, mivel a voksok 46,15 százalékát tudták megszerezni, a Fidesz csupán 37,96 százalékot összesített. A két nagyon kívül más párt nem érte el az ötszázalékos küszöböt. A megyei választások történetében először dőlt el egy egyéni mandátum sorsa már az első fordulóban, mivel a kunszentmártoni körzetben Farkas Imre, az MSZP jelöltje a voksok 50,46 százalékát szerezte meg. A második forduló előtt csupán egy körzetben állt az első helyen a Fidesz jelöltje (Karcag – Varga Mihály). Április 21-én csupán a jászapáti körzetben sikerült a jobboldali pártnak fordítania, ami az akkori választás legnagyobb meglepetése volt. Szekeres Imre az első fordulót követően még több mint kilenc százalékkal vezetett Járvás Istvánnal szemben, azonban a második körben a Fidesz jelöltje több mint kilencszázalékos fölénnyel győzte le az MSZP egyik nagyágyúját. Mindezek ellenére a későbbi kormánykoalíció fölényesen nyert a megyében, így 1994-et követően ismét az országos politika színezetének felelt meg Jász-Nagykun-Szolnok politikai térképe.

Alacsony részvétel, stabil szocialista siker

2006-ban csupán 62,57 százalék szavazott Jász-Nagykun-Szolnok megyében, amivel országosan is a legkisebb részvételi arányt produkálták az ott élők. A legtöbben ismételten a szolnoki 2-es (68,14 százalék), míg a legkevesebben a kunhegyesi körzetben (57,26 százalék) szavaztak. A listás szavazás ismételten az MSZP fölényét hozta (47 százalék), míg a Fidesz javított négy évvel korábbi eredményén, de 39,74 százalékos eredményével így is jócskán lemaradt. Az első fordulóban négy éve három egyéni körzetben dőlt el a szavazás, ebből kettőt az MSZP (Kunszentmárton, Mezőtúr), egyet a Fidesz–KDNP (Karcag) nyert. Az első fordulót követően az összes körzetben az MSZP állt az élen, amit a második fordulót követően is meg tudott tartani. 2006 ismét a baloldali kormánykoalíció fölényes győzelmét hozta a megyében a hét egyéni kerületes győzelemmel, amivel a szocialistáknak sikerült beállítaniuk 1994-es eredményüket.

A döntetlen is nagy eredmény lenne

Az elmúlt öt választás alapján egyértelműen megállapítható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye a baloldal egyik legstabilabb bázisa, mivel a Fidesznek 1998-ban is csak két körzetet sikerült nyernie, amin a későbbi voksolásokon sem tudott javítani. A megyében az egyetlen jobboldali körzetnek a karcagi számít, amelyet Varga Mihály 1998 óta mindig stabilan meg tud nyerni. A tavalyi EP-választásokon hatalmas meglepetésre az MSZP csupán a harmadik helyen végzett a megyében a Jobbik mögött, míg a Fidesz–KDNP listájának 50 százalék fölötti támogatottsága volt. Az idei országgyűlési voksolás előtt az előjelek alapján úgy tűnik, hogy a megye a kormányváltásra fog voksolni, azonban az 1998-as eredményeknek intő jelnek kell lenniük a legnagyobb ellenzéki párt számára. Várhatóan a Fidesz képes lesz kettőnél több egyéni körzet megnyerésére, de az utóbbi választások tapasztalatai alapján a döntetlen is nagy siker lenne a mostani ellenzék számára.

(Forrás: valasztas.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.