Jász-Nagykun-Szolnok megye nyolc egyéni választókerületből áll: Jászberény, Jászapáti, Mezőtúr, Kunszentmárton, Karcag, Kunhegyes és a Szolnok városához tartozó két választókerület.
1990-ben 58,95 százalék járult az urnákhoz az első fordulóban Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ami közel hat százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos részvétel. A legtöbben a jászberényi (62,50 százalék), míg a legkevesebben a karcagi körzetben (54,57 százalék) voksoltak. A megyében átlag fölött szerepelt az FKGP (17,70 százalék) és az MSZP (11,42 százalék), míg átlag alatt az SZDSZ (16,46 százalék). A második fordulóban a megyében is érvényesült az MDF országos fölénye, mivel a nyolc választókerületből hatot megnyert. A jászberényi körzetben Kis Zoltán, az SZDSZ politikusa végzett az első helyen, míg a jászapáti körzetben az FKGP politikusa nyert, de az MDF jelöltjét csupán 22 szavazattal előzte meg. Az első szabad voksolás tehát a későbbi kormánykoalíció fölényes sikerét eredményezte a közép-magyarországi megyében.
Taroltak a szocialisták
1994-ben a választók 67,54 százaléka járult az urnákhoz az első fordulóban a megyében, ami több mint egy százalékkal volt alacsonyabb részvétel, mint az országos átlag. A legtöbben a szolnoki 2-es (71,41 százalék), míg a legkevesebben a kunhegyesi körzetben (65,37 százalék) szavaztak. Jász-Nagykun-Szolnokban átlag fölött szerepelt az MSZP (34,97 százalék) és az FKGP (10,27 százalék), míg átlag alatt a KDNP (5,12 százalék). A második körben itt is érvényesült az MSZP fölénye, aminek eredményeképpen a párt hét egyéni körzetet megnyert, ebből hatban 50 százaléknál nagyobb támogatottsággal. Jászberényben ismételten Kis Zoltán győzött, aki közel kétezer szavazatot vert rá az MSZP jelöltjére. A második országgyűlési voksolás is a későbbi kormánykoalíció fölényes sikerét hozta a megyében, hasonlóan a négy évvel korábbi eredményhez.
A kormányváltás ellenére maradt az MSZP fölénye
A harmadik szabad országgyűlési voksolás első fordulójában 51,92 százalék élt állampolgári jogával a megyében, ami közel öt százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos átlag. A legtöbben a szolnoki 2-es (58,64 százalék), míg a legkevesebben a kunhegyesi körzetben (47,81 százalék) szavaztak. A területi listás szavazást tekintve ismételten az MSZP győzött a voksok 34,78 százalékával, míg a Fidesz csupán 24,77 százalékot szerzett. Országos átlaga fölött szerepelt az FKGP (16,35 százalék) és a Munkáspárt (6,51 százalék). A második forduló előtt hat körzetben az MSZP, míg egyben-egyben az Fidesz és az SZDSZ állt az élen. Május 24-én csupán egy helyen sikerült fordítania a jobboldalnak, míg az MSZP öt, az SZDSZ egy helyen végzett az első helyen. A két korábbi országgyűlési voksoláson a megyében mindig a későbbi kormánykoalíció aratott fölényes győzelmet, míg 1998-ban a későbbi szociálliberális ellenzék egyik legerősebb bástyája lett a megye.
Szekeres Imre nagy bukása
2002-ben 66,65 százalék szavazott az első fordulóban a megyében, ami közel négy százalékkal maradt el az országos átlagtól. A legtöbben a szolnoki 2-es (72,37 százalék), a legkevesebben a kunhegyesi körzetben (63,16 százalék) szavaztak. A területi listás szavazás ismételten az MSZP fölényét hozta, mivel a voksok 46,15 százalékát tudták megszerezni, a Fidesz csupán 37,96 százalékot összesített. A két nagyon kívül más párt nem érte el az ötszázalékos küszöböt. A megyei választások történetében először dőlt el egy egyéni mandátum sorsa már az első fordulóban, mivel a kunszentmártoni körzetben Farkas Imre, az MSZP jelöltje a voksok 50,46 százalékát szerezte meg. A második forduló előtt csupán egy körzetben állt az első helyen a Fidesz jelöltje (Karcag – Varga Mihály). Április 21-én csupán a jászapáti körzetben sikerült a jobboldali pártnak fordítania, ami az akkori választás legnagyobb meglepetése volt. Szekeres Imre az első fordulót követően még több mint kilenc százalékkal vezetett Járvás Istvánnal szemben, azonban a második körben a Fidesz jelöltje több mint kilencszázalékos fölénnyel győzte le az MSZP egyik nagyágyúját. Mindezek ellenére a későbbi kormánykoalíció fölényesen nyert a megyében, így 1994-et követően ismét az országos politika színezetének felelt meg Jász-Nagykun-Szolnok politikai térképe.
Alacsony részvétel, stabil szocialista siker
2006-ban csupán 62,57 százalék szavazott Jász-Nagykun-Szolnok megyében, amivel országosan is a legkisebb részvételi arányt produkálták az ott élők. A legtöbben ismételten a szolnoki 2-es (68,14 százalék), míg a legkevesebben a kunhegyesi körzetben (57,26 százalék) szavaztak. A listás szavazás ismételten az MSZP fölényét hozta (47 százalék), míg a Fidesz javított négy évvel korábbi eredményén, de 39,74 százalékos eredményével így is jócskán lemaradt. Az első fordulóban négy éve három egyéni körzetben dőlt el a szavazás, ebből kettőt az MSZP (Kunszentmárton, Mezőtúr), egyet a Fidesz–KDNP (Karcag) nyert. Az első fordulót követően az összes körzetben az MSZP állt az élen, amit a második fordulót követően is meg tudott tartani. 2006 ismét a baloldali kormánykoalíció fölényes győzelmét hozta a megyében a hét egyéni kerületes győzelemmel, amivel a szocialistáknak sikerült beállítaniuk 1994-es eredményüket.
A döntetlen is nagy eredmény lenne
Az elmúlt öt választás alapján egyértelműen megállapítható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye a baloldal egyik legstabilabb bázisa, mivel a Fidesznek 1998-ban is csak két körzetet sikerült nyernie, amin a későbbi voksolásokon sem tudott javítani. A megyében az egyetlen jobboldali körzetnek a karcagi számít, amelyet Varga Mihály 1998 óta mindig stabilan meg tud nyerni. A tavalyi EP-választásokon hatalmas meglepetésre az MSZP csupán a harmadik helyen végzett a megyében a Jobbik mögött, míg a Fidesz–KDNP listájának 50 százalék fölötti támogatottsága volt. Az idei országgyűlési voksolás előtt az előjelek alapján úgy tűnik, hogy a megye a kormányváltásra fog voksolni, azonban az 1998-as eredményeknek intő jelnek kell lenniük a legnagyobb ellenzéki párt számára. Várhatóan a Fidesz képes lesz kettőnél több egyéni körzet megnyerésére, de az utóbbi választások tapasztalatai alapján a döntetlen is nagy siker lenne a mostani ellenzék számára.
(Forrás: valasztas.hu)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
