A volt házelnök erről két hónapja írt levelet Lendvai Ildikó pártelnöknek. A levél már téma volt az elnökség egyik ülésén, de hivatalosan nem döntöttek róla. Szili Katalin azt is kezdeményezte, hogy a frakcióvezető fontolja meg, hogy jogi lépéseket tegyenek a felderítés érdekében, és a párt vezető testületei tárgyalják meg a kialakult helyzetet, valamint hozzanak állásfoglalást az őszödi beszéddel és annak kiszivárogtatásával kapcsolatban. A távirati iroda értesülései szerint a szocialista politikus a levélben a kezdeményezéseit azzal indokolta, hogy számára hihetetlen és elfogadhatatlan az a tájékoztatás, amit a három évig tartó vizsgálatról közzétettek, és az is, hogy nem nevezték meg a kiszivárogtatásban közreműködőket, továbbá azt sem tették világossá, hogyan történhetett meg az eset.
A volt házelnök a levélben azt is megfogalmazta, hogy az őszödi beszéd és annak kiszivárogtatása „a szocialista párt történelmi és katasztrofális mértékű elhiteltelenedéséhez” vezetett, és emlékeztetett arra, hogy a frakció zárt ülésén elhangzottak titokgazdája a képviselőcsoport vezetője, aki eddig nem tett jogi lépéseket ez ügyben. Véleménye szerint az MSZP számára megengedhetetlen, hogy az őszödi beszéd folyton a megosztottságot és a ködösítést felerősítve kerül elő, a tisztázatlan helyzet pedig lehetőséget ad arra, hogy támadják a Gyurcsány Ferencet és Lendvai Ildikót bíráló szocialista politikusokat. A távirati iroda megkereste Szili Katalint, aki sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a dokumentum létezését.
Nem publikálták, kiszivárgott
A Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én, internetes honlapján tette közzé a birtokába jutott hangfelvételt, amely a május 26-án Balatonőszödön tartott MSZP-frakcióülésen készült. Gyurcsány Ferenc a zárt körben elhangzott beszédében – helyenként durva, Magyarországot pedig súlyosan gyalázó szavakkal – a frakciót a változtatások szükségességére akarta rádöbbenteni, az államháztartás rendbetételéhez szükséges gazdasági kiigazítások és a reformok elindításához, végigviteléhez próbálta megnyerni, s cinikusan beismerte: a kormány „végighazudta” az elmúlt másfél-két évet.
Népharag
A beszéd kiszivárgása után zavargásokba is torkolló utcai tüntetéssorozat kezdődött. Budapesten szeptember 18-án a Magyar Televízió székháza előtt súlyos összecsapások voltak, a tüntetők egyes csopotjai (a több mint egy hónapig tartó zavargások alatt csak ezen a helyszínen) gyújtogattak, romboltak. A tüntetéshullám a Kossuth téren folytatódott, s heteken át tartott. A rendőrség hihetetlen brutalitással verte szét a kormányellenes megmozdulásokat, egyes hipotézisek szerint a tévéostrom mintegy ürügyként szolgálhatott az erőszakra.
2006. október 23-án a rendőrség súlyosan bántalmazta a Fidesz nagygyűlésén részt vevő, a közelben folyó zavargásokról tudomást nem szerzett emebereket, közöttük számos nyugdíjast is. A városszerte ötletszerűen, hatalmas mennyiségben kilövöldözött könnygázgránátok és gumilövedékek minden járókelő testi épségét veszélyeztették. A fejmagasságban kilőtt lövedékek olyan típusúak voltak, melyeket a harmadik világban sem nagyon szoktak az utcán használni rendfenntartó erők.
Még abban az évben, október 6-án az Országgyűlés a miniszterelnök kezdeményezésére 207 igen szavazattal 165 nem ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és a kormányprogramnak. A miniszterelnök a szavazás előtt mondott beszédében közvetve „bocsánatot kért” az ország helyzetével való szembenézés hiánya és balatonőszödi beszédének nyers és indulatos szavai miatt.
Az m1 Híradója 2009 decemberének végén jelentette be, hogy „házon belül” rögzítették 2006 májusában Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédét, de a nemzetbiztonsági vizsgálat után sem nyilvános, hogyan jutott el az a sajtóhoz. A beszéd kiszivárogtatásáról szóló, több mint három évig tartó nemzetbiztonsági vizsgálat nemrég zárult le. Azt is vizsgálták, hogy ki volt a megrendelő, és azt is, hogy ki vette fel a beszédet.
(MTI, MNO)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
