Indoklás nélkül elküldhetik a kormánytisztviselőket

Az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé váló köztisztviselők munkaviszonyát; ebbe a körbe tartoznak majd a központi államigazgatás, a kormányhivatalok és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjai.

Az Országgyűlés kedden fogadta el a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, amely a kihirdetését követő nyolcadik napon, várhatóan június második felében lép hatályba. A képviselők a javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit 258 igen és 93 nem szavazattal, míg egyszerű többséget igénylő részeit 257 igen, valamint 94 ellenszavazattal fogadták el. A parlament kedden döntött arról, hogy kéri a törvény sürgőséggel történő kihirdetését.

A törvény átnevezi a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi és helyi szerveinél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveinél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerveinél, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.

Ezeket a kormánytisztviselőket két hónapos felmentési idővel, indoklás nélkül bocsáthatja el a munkáltató. Egy korábban elfogadott módosító indítvány e körre is megtartja a munka törvénykönyvének azt a szabályát, hogy felmentési védelem illeti meg a munkavállalót többek között betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt. A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik.

Az előterjesztés vitájában az ellenzék többek között kifogásolta, hogy míg a köztisztviselőknek kötelező e poszt betöltéséhez 2009. december 1-je óta versenyvizsgát tenniük, addig a kormánytisztviselőknek nem.

A központi államigazgatás – mint munkáltató – vonzerejét növelendő, bevezetnék a közigazgatási (fő)tanácsadói címet, amely már a kinevezéstől magasabb javadalmazást biztosíthat a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezőknek. A rendkívüli munkavégzés időtartamát évi 200 órában maximálja, melyért legfeljebb 25 munkanap szabadidő-átalány állapítható meg.

Új általános szabály, hogy a jogellenesen elbocsátott köztisztviselő a munkáltatói jogsértés súlyához igazodó átalány kártérítésre lesz jogosult, és csak kivételes esetben (például felmentési tilalomba ütköző felmentés) lesz mód a visszahelyezésre. Ekkor viszont a bírósági eljárás során igazolni szükséges a kárenyhítés érdekében tett erőfeszítéseket, így például azt, hogy a volt köztisztviselő keresett-e aktívan állást, együttműködött-e a munkaügyi központtal. Az említett szabály hatálya kiterjed a kormánytisztviselői jogviszonyra is.

A törvény rendelkezik kormánytisztviselők illetményéről, a pótlékokról és a jutalmakról, a végkieléítés összegéről is. Kimondja azt is, hogy a miniszteri kabinethez tartozó politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó – a kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idejére tekintet nélkül – vezető főtanácsos vagy főtanácsos besorolást kap, illetményét a besorolásától függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója – miniszter vagy államtitkár – állapítja meg.

(MTI)