Navracsics: Nagyon-nagyon nehéz lesz, de tartják a hiánycélt

A miniszterelnök-helyettes megerősítette, hogy a Fidesz-kormány szilárdan elkötelezte magát az idei 3,8 százalékos GDP-arányos deficitcél tartása mellett. A magyar kormány reméli, hogy jövőre sikerül a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá csökkenteni az államháztartási hiányt, és olyan reformokhoz szeretné elnyerni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU támogatását, amelyek növelnék a magyar gazdaság növekedési potenciálját – mondta a Reuters hírügynökségnek Navracsics Tibor.

A miniszterelnök-helyettes az interjúban megerősítette, hogy a Fidesz-kormány szilárdan elkötelezte magát az idei 3,8 százalékos GDP-arányos deficitcél tartása mellett. „Reméljük, teljesíteni tudjuk a Bajnai-kormány által tett vállalást, amely 3 százalék alá vinné a költségvetési deficitet jövőre” – idézte Navracsics Tibort a Reuters.

Kijelentette ugyanakkor: az előző kormány egyes tisztviselői is elismerik, és a kutatóintézetek is úgy gondolják, hogy még az idei 3,8 százalékos hiány teljesítése is „nagyon-nagyon nehéz lesz (...) és azt látjuk, hogy a nemzetközi feltételek kedvezőtlenebbé váltak annál, mint amivel a költségvetés tervezésekor kalkuláltak”. Arra a kérdésre, hogy az euróövezeti csatlakozási céldátum kijelölése szóba kerül-e a nemzetközi hitelezőkkel folytatandó tárgyalásokon, a miniszterelnök-helyettes azt mondta: több euróvárományos ország is elbizonytalanodott annak megítélésében, hogy ez a legjobb pillanat-e a csatlakozásra. „Mindazonáltal úgy gondolom, hogy az euróövezeten kívüli EU-tagállamok egyike sem vázolhat fel olyan gazdaságpolitikai tervet, amelyben nincs legalább egy hozzávetőleges időpont az eurócsatlakozással kapcsolatban” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország mikor csatlakozhat az euróhoz, Navracsics Tibor azt mondta: a konszenzus a korábbi nyilatkozatok alapján „valahol 2014–2015 környékén” alakult ki. „Ha tartani tudjuk, amit a korábbi kormány vállalt, akkor ezek az időpontok nem kizárhatók, azzal együtt is (...), hogy a nemzetközi környezet azóta jelentősen romlott” – mondta a miniszterelnök-helyettes.

A politikus igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Magyarország törekszik-e az IMF/EU-hitelmegállapodás meghosszabbítására. Hozzátette: a kormány a tárgyalásokon olyan kondíciókat szeretne elérni, amelyek egyrészről továbbra is biztosítanák a magyar költségvetés és közszféra finanszírozását, másrészről „szeretnénk elfogadtatni velük azon céljainkat, amelyek révén Magyarország a lehető leggyorsabban csatlakozhat az európai fellendüléshez, amikor az elkezdődik”. Navracsics Tibor szerint ehhez szerkezeti változásokra van szükség. „Amikor tárgyalunk az IMF-fel, az EU-val, megpróbáljuk behozni ezeket a tényezőket is (...), és olyan egyezményt próbálunk elérni, amely e kérdésben mozgásteret nyújt számunkra” – idézte a magyar miniszterelnök-helyettest a Reuters hírügynökség.

A politikus szerint ehhez olyan útitervet kell lefektetni, amelyből az IMF és az EU látja az elindított változások irányát, és amely kiszámíthatóbbá teszi a menetrendet.

Navracsics Tibor szerint a jegybanktörvény módosítása jelenleg nincs napirenden, de ha a kormány tervezné is e törvény megváltoztatását, az csak úgy lehetséges, hogy az MNB függetlensége ne sérüljön. Hozzátette: véleménye szerint a jegybank vezetőjének és vezetésének figyelembe kell vennie, hogy Simor András bankelnök havi 8 millió forintos fizetése nagyon magasnak számít ma Magyarországon. Azonban „ha konfliktusok vannak, le kell ülni, és tárgyalni kell” – mondta. Navracsics Tibor szerint „ha a miniszterelnök úgy érzi, hogy ideje tárgyalni a központi bank elnökével, minden bizonnyal kapcsolatba lép vele”. A miniszterelnök-helyettes szerint amikor Simor András az MNB elnöke lett, nem tárta a nyilvánosság elé vállalati befektetései egy részét. Ezt nem sok európai országban hagynák szó nélkül, azonban nincs más lehetőség, mint „tárgyalni és valahogy tisztázni a helyzetet” – tette hozzá.

(MTI)